A tordai határozat (1568) – a vallástürelem előfutára

A magyarok jók voltak a harcban a török időkben, de vallásbékében egyenesen világbajnokok voltak. A vallásháborúk korában, amikor egész Európa egymást csépelte vallási alapon, Erdélyben 1568-ban szokatlan határozatot hoztak a tordai országgyűlésen. Ez kimondta, hogy minden település olyan keresztény papot hívhat magának, amilyet akar. Így elfogadottá lett az evangélikus, református és unitárius vallás is, és nem üldözték a katolikusokat sem. Erdélyben ugyanis sokféle vallásfelekezet létezett egymás mellett, és mindegyik vallási csoport sokkal gyengébb volt, mint a több együttvéve. Ezért hamar rájöttek, hogyha egymás ellen fordulnak, az kis hazájuk végromlását hozná. A döntésben fontos szerepe volt a reformáció felé nyitott fejedelemnek, János Zsigmondnak és anyjának, Izabellának, valamint a fejedelem udvari prédikátorának, Dávid Ferencnek.