A Talmud azt tanítja, hogy a nem zsidókat meg lehet ölni

Állítás:

A Talmud azt tanítja, hogy a nem zsidókat meg lehet ölni.

Cáfolat:

Ez egy 700 esztendeje, Párizsban lezajlott hitvita egyik zsidóellenes vádja volt, az eredete a háborús helyzetről szóló elemzés hamis általánosítása.

Bővebben:

A Tóra számtalan alkalommal parancsolja meg: „szeresd az idegent, mert te is idegen voltál.” A kérdés ezek után logikus: hogyan lehet azt állítani, hogy a zsidó hagyomány megengedi a nem zsidók megölését?

Az alábbiakban kiderül, hogy mi történik két néhány szavas idézettel, ha kiemelik az adott szövegkörnyezetből, majd szó szerint lefordítják.

A Tóra egyik legismertebb története a zsidó nép kivonulása Egyiptom országából. A kivonuló népet rögtön üldözőbe vette az egyiptomi hadsereg, lovakkal és lovaskocsikkal. A Talmud itt rákérdez egy ellentmondásra: honnan volt lovuk az Egyiptomiaknak, hogy üldözzék a zsidókat, amikor maga a Tóra mondja, hogy a tíz csapásban, a dögvész alatt elhullt minden állat? Ám meg is válaszolja azt: a Tóra néhány mondattal korábban azt is mondja, hogy az az egyiptomi, „aki félte az Örökkévaló szavát”, beterelte jószágát a házba a csapás idején. Azaz az „Istenfélő” egyiptomiak lovaival üldözte a zsidó népet a fáraó és a hadserege. A kérdés tehát, hogy helyes volt-e őellenük is harcolni, vagy velük kivételt kellett volna tenni?

És ebben a vitában mondta – az egyiptomi történet után több mint ezer évvel élő – Simon rabbi: „Az egyiptomiak (másik helyen: pogányok) közül még a jókat is meg kell ölni, a kígyók közül még a jóknak is szét kell zúzni a koponyáját”.

Simon rabbi arra utalt, hogy ha az egyiptomiak között voltak is olyanok, akik hittek a „zsidók istenében”, a zsidók szenvedései ellen mégsem léptek fel, sőt megmenekített lovaikat is az egyiptomi hadsereg rendelkezésére bocsátották. Simon rabbi róluk szólva mondja, hogy az ilyenek is a gonoszok közé tartoznak, és halált érdemelnek.

Az idézet második előfordulása is egyértelműen háborús helyzetről beszél. „A pogányok legjobbjait is öld meg háború esetén, kígyók közül a jóknak is szét kell zúzni a fejét!”.

A Talmud gondolatmenete a következő: egy háborúban az ellenség táborában lévő minden ember – sajnos – ellenség, még akkor is, ha néha barátnak tűnik. Egy háborúban nem tudhatjuk, mi is van az ő szívében, és éppen ezért arra kell számítani, hogy ő esetleg meg is akar ölni téged.

Mindez nem áll ellentétben a Tóra azon tanításával, mely szerint békeidőben az idegent szeretni kell.

Radnóti Zoltán

2014. szeptember 2.