Bővebben:
A Kárpát-medencei hunoktól nem maradtak fenn saját írással készített emlékek, de sokszor hiszik minden Kárpát-medencei leletre, hogy a hunok hagyatéka. Gyakran tekintik annak a 23 tárgyból álló nagyszentmiklósi kincset, s a hunok írásának a kincsen olvasható feliratokat. A kincs egyes darabjain egyrészt görög, másrészt valamilyen ismeretlen ábécével készült feliratok vannak, az utóbbiak egyelőre megfejtetlenek. A régészeti érvek szerint azonban nem a hunokhoz, hanem az avarokhoz köthető a lelet: a kincs tulajdonosa egy 7-8. századi avar részfejedelmi család lehetett. A kincsen olvasható jelekkel azonos ábécével készült az a – még szintén megfejtetlen – felirat, amelyet egy kis csont tűtartóra karcoltak, s egy 8. századi avar temető anyagában bukkantak rá Szarvas mellett.
A hunok nyelvéről nagyon keveset tudunk, mert a korabeli leírások csak igen kevés szót és személynevet őriztek meg, s azokat is más anyanyelvűek lejegyzéséből ismerjük. Annyi bizonyos, hogy a hun törzsszövetség soknyelvű volt, a vezértörzs nyelvéről pedig nagyon különböző vélemények születtek: sokan gondolják csuvasos típusú töröknek, más inkább az iráni szakához közel állónak véli, ismét mások szerint elképzelhető, hogy Attila törzse a szibériai ket (jenyiszeji osztják) nyelvet beszélte. (Ez a nyelv, ellentétben a “rendes” osztjákkal, nem finnugor.)
Sándor Klára
2013. február 24.
