Bővebben:
Az Iszfaháni kódexet egy gyerekeknek készített kifestőkönyvben közzétett információk szerint az iráni Iszfahánban, az örmény Szurb Khács („Szent Kereszt”) nevű kolostorban őrzik, és a rejtélyes Krétai kódexszel együtt a hun-magyar nyelv közeli rokonságának, vagy inkább azonosságának legfőbb tanúja. A jelentős „nyelvemlékek” a leírás szerint örmény-hun szójegyzékek, melyek 500, illetve 700 körül keletkeztek. Az állítólagos szójegyzékben szereplő hun szavak közül igen sok, legalább a szavak fele csaknem azonosan hangzik, mint a megfelelő jelentésű magyar szavak, pl. tengir ’tenger’, szele ’szél’, sziki ’száraz’ (a magyar szik-hez hasonlít), lüthü ’lejtő’, soprun ’hegyalja’, kapu ’kapu’ stb. A kódexről írt híradások szerint szóegyezéseken kívül nyelvtani egyezéseket is láthatunk a hun és a magyar nyelv között, azonos például a többes szám jele, a tárgy ragja, a birtokos személyjelek.
Ha mindez igaz volna, az valóban óriási szenzáció lenne, hiszen a hun nyelvről alig valamit tudunk. Állítólag a hun nyelvemlékként emlegetett kódex alapján 2007-ben kiadtak egy “hun-magyar etimológiai szótárat”, mely az interneten is olvasható. Ennek azonban a hunokhoz semmi köze: magyar és sumer szavakat próbál beazonosítani. (Erről lásd a “Sumer-magyar rokonság – a nyelv” c. anyagunkat!) Az eredeti kódexeket mind ez idáig senki sem láthatta, sohasem közöltek róla egyetlen képet sem, nincs megfelelő leírása. Nem is lehet: Iszfahánban és környékén ugyan élnek örmények, de nincs Szurb Khács nevű kolostor, és semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy az Iszfaháni kódexnek nevezett „hun nyelvemlék” valóban létezne. A kódexről részletesebben ír a Miért hallgat az MTA? című elemzés, és egy armenista tanulmánya.
Sándor Klára
2013. február 24. Frissités: 2013. április 12.
