Kifejtés:
Ahol a Vörös Hadsereg volt a „felszabadító”, mint Magyarországon, a sztálini Szovjetunió katonai jelenlétét mindenhol kommunista diktatúra kiépítésére használta fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hazai társadalmi és politikai viszonyok semmiféle szerepet ne játszottak volna ennek viszonylag gyors kiépülésében.
A kisgazdák, a szociáldemokraták és a Nemzeti Parasztpárt is számos esetben hozzájárult a kommunista párt (MKP) pozícióinak megerősödéséhez, részben rossz helyzetértékelésüknél és naivitásuknál fogva. Úgy hitték például, hogy majd az MKP képes lesz kieszközölni a szovjet hatóságoknál a Szovjetunióban sínylődő magyar hadifoglyok és elhurcolt polgári személyek hazaengedését, vagy a háborús jóvátétel feltételeinek enyhítését, továbbá a békeszerződés negatív következményeinek mérséklését.
Sok emberben élt az igazodási vágy, egyfajta túlzott alkalmazkodás: az amúgy is győztesnek ítélt mellé sorakoztak fel. Az elmúlt évszázad tapasztalataiból azt szűrték le, hogy a hatalmasságokkal nem érdemes ujjat húzni.
Ugyanakkor a kommunista párt az ígéreteivel számos társadalmi csoportot befolyásolni tudott, és sok esetben meg is tévesztett – részben vonzó ígéreteivel, nemzeti retorikájával, illetve taktikai lépéseivel. A vészkorszakot túlélt és visszatért zsidóság jelentős részét nyerték meg a kommunisták azáltal, hogy diszkriminációtól mentes jövőt és múlttól való szabadulást ígértek, sőt olyan pozíciók elérését is, amiket korábban zsidó származásúak nem tölthettek be (például a rendőrségnél, államvédelemnél, ahol a fegyver sokszor a korábbi üldözöttek kezébe került). Ugyanakkor a „kisnyilasoknak” is feledést és megbocsátást ajánlottak, ha belépnek a kommunista pártba.
A kommunizmus utópiája a munkásság mellett elsősorban az értelmiséget „csábította el”. Olyan új eszméket, vonzó jövőképet kínált, aminek nagyon sokan nem tudtak ellenállni: például egyenlőséget, igazságosságot, racionálisan megszervezett gazdaságot, tudományos tervezett jövőt, az emberben rejlő képességek kiteljesítését és ideális közösségi társadalmat. Sokak számára a kommunizmus csak a diktatúra kiépítését követően lepleződött le – többek között ez a kiábrándulás vezetett el az 56-os forradalomhoz.
További olvasmányok:
Rév István: Miért győzött oly elviselhetetlenül könnyen a kommunizmus Magyarországon? Rubicon, 4. 1993/7.
Ungváry Krisztián: Magyarország szovjetizálásának kérdései
Palasik Mária: A Kisgazdapárt felbomlasztására irányuló kommunista taktika lépései.
Völgyesi Zoltán
2013. február 27.
