Eötvös Loránd (1848 – 1919) fizikus tökéletesítette a Coulomb–féle torziós ingát. (Torzió=csavarás, csavarodás; ebben az ingában egy csavart fémszálon függ egy vízszintes rúd, melynek elmozdulása jelzi a közeli nagy tömeg jelenlétét.) Eötvös más eljárással és más anyagból készítette a torziós szálat, és másképp helyezte el az inga két végén a súlyokat. A lényeg az, hogy az Eötvös-inga alkalmas volt arra, hogy a föld alatti nagyobb tömegű, a környezet sűrűségétől eltérő anyagokat kimutasson a tömegvonzás mérése alapján. Nem az olajat mutatta ki, hanem azokat a geológiai jelenségeket, melyek közelében olajlelőhelyek valószínűsíthetők. (Főleg olyan föld alatti sóhegyeket, melyek alatt gyakran olaj található.) Az I. világháború után két évtizeden át az Eötvös-inga az olajkutatás nélkülözhetetlen eszköze volt. Olajlelőhelyek százait fedezték fel vele a világon, ami több milliárd hordó olajat jelentett. Az inga hatalmas gazdasági sikerét Eötvös nem érte meg.
