Bővebben: Mivel államalakulatként Japán kiterjedése koronként változó, célszerűbb Japán-szigetekről beszélni. A Japán-szigetek népessége három nagyobb csoportra osztható: ajnuk, rjúkjúiak, fő-szigeteki japánok. Az ajnuk és a rjúkjúiak genetikailag közel állnak egymáshoz – bár az ajnuknál az északi népekkel való keveredés eredményeként genetikai variációk is megfigyelhetőek –, míg a fő-szigetek népessége a rjúkjúiak és a Koreai-félsziget népessége között helyezkedik el¹.
Nyelvileg a japonikus nyelvek dominálnak, ezen belül a nyelvi diverzitás leginkább a Rjúkjú-szigetekre jellemző. Sajnálatos módon számos nyelvet a kihalás fenyegeti, az Unesco nyolc veszélyeztetett nyelvet tart számon, amiből hatot a Rjúkjú-szigeteken beszélnek.
Az ajnu és a tágabb értelemben vett japán nyelvről lásd Masayoshi Shibatani The Languages of Japan. Cambridge University Press,1990.
A Japán-szigeteken és a körülötte beszélt nyelvekről a Hakusuisha kiadó 白水社Nihongo no rinjintachi I-II 日本語の隣人たち (2009, 2013) [A japán nyelv szomszédai] c. köteteiben közöl szövegmutatványokat.
A rjúkjúi nyelvek kutatásának magyar vonatkozása is van, mivel Bettelheim Bernát 1846 és 1854 között tartózkodott Okinaván, ahol többek között megírta az Elements or contributions towards a Loochooan & Japanese grammar (1849), és az English-Loochooan dictionary (1851) c. munkákat.
¹ Japanese Archipelago Human Population Genetics Consortium (2012) The history of human populations in the Japanese Archipelago inferred from genome-wide SNP data with a special reference to the Ainu and the Ryukyuan populations. Journal of Human Genetics (2012), 1–9.
Albeker András
2017. április 23.
