Nem volt olyan nagy csapás Magyarországra a 955-ös augsburgi csata?

  • 2013. július 17.
  • Veszprémy László

Állítás:

Nem volt olyan nagy csapás Magyarországra a 955-ös augsburgi csata, ahogyan azt a történetírás eddig állította

Cáfolat:

A csata – minden vita ellenére – határkőnek számít: ezzel érnek véget a nyugati kalandozások

Bővebben:

Valóban szakmai viták folynak az augsburgi (más néven Lech-mezei), 955-ös német győzelem valós jelentőségéről és főleg az áldozatok számáról. Tudvalévő, hogy a magyar lovasok a merseburgi vesztes csatából (933) is könnyedén elmenekültek, s valami hasonlóval próbálkozhattak 955-ben is. Nehéz megbecsülni, hogy a sereg mekkora hányada vesztette életét a csatában, s mekkora része – az előbbinél is talán jelentősebb része – a menekülés során. A bajorok – szemmel láthatóan nem kívántak foglyokat gyűjteni, inkább végeztek gyűlölt ellenfeleikkel. A magyar gyepű-vonal elérésig a magyarok vérvesztesége jelentős lehetett. A tényleges vérveszteségtől függetlenül a csata valóban fontos politika- és társadalomtörténeti határkőnek tekinthető: mégiscsak véget értek a nyugati kalandozások, Regensburgban pedig kivégeztek három magyar név szerint is ismert vezért. A vereség kitörölhetetlen emléket hagyott a közemlékezetben, ezt bizonyítja a krónikákban feljegyzett Lehel-kürtje történet, illetve a hét gyászmagyar históriája. A csatában részt vevő erők létszámáról a mai napig csak találgatások vannak, mindkét sereg jóval tízezer fő alatt lehetett, amit persze magyar oldalról a tartaléklovak nagy száma a korabeliek számára látszólag megtöbbszörözhetett.

Veszprémy László

2013. július 17.

Az augsburgi csata a német Hektor Mülich ötszáz évvel későbbi könyvillusztrációján