Tóth Dezső: Kedves barátaim, én is jó estét kívánok, és mielőtt diskurzusba kezdenénk, szeretném megköszönni azt hogy meghívtak, és hogy érdeklődésükkel tüntették ki ezt a beszélgetést. De valami jár a fejemben! Énnálam ma délelőtt csörgött többször a telefon. Az egyik telefonáló azt mondta, hogy ezt a kis beszélgetést, ezt a kis találkozót azzal tüntette ki a Szabad Európa Rádió, hogy szükségesnek tartotta bejelenteni. (Nevetés, taps.) …ehhez mit szólnak? …Az itteni közhangulatot jelző megjegyzést azért várnék, kizárólag azért, hogy tudjam, hogy a további szavaimat milyen atmoszférához mérjem? Még egyet kérdeznék, mielőtt megkezdjük. Engem azzal is felhívtak telefonon, hogy a Mozgó Világ ügyében különböző egyetemeken ilyen nagy plakátok voltak, azon belül volt egy gépelt szöveg, és hogy a gépelt szöveg alá aláírásokat gyűjtöttek. … én most kérdezem meg, van-e ilyen aláírt – nem tudom én – ellenérzést kifejező valami, mert ha van, akkor azt most hozzák ide ki, hogy lehessen róla beszélgetni és ne a végén. Kérek mind a két kérdésemre reflexiót és aztán beszélgethetünk nyitottan. (…)
Langmár Ferenc kiviszi a tiltakozást. Felolvassa.
TD (Langmárhoz) Megkérdezhetem-e önt, hogy az én első kérdésemmel kapcsolatban mi az ön véleménye?
LF: Már hogy a Szabad Európát hallgatom-e? (Nevetés)
TD: Én pontosan tettem fel ezeket a kérdéseket. …mi a véleményük és adott esetben önnek arról, hogy a Szabad Európa hírt adott erről a beszélgetésről? És mi a véleménye arról, hogy … vannak szóbeli fórumaink, amely szóbeli fórumaink nyíltsága és demokratizmusa veszélyeztetve van bizonyos értelemben azáltal, hogy a szóbeli fórumok résztvevői között akad olyan, aki kijuttatja ezeket az eszmecseréket egy olyan fórumnak, amely fórumot szerető ember nem hiszem, hogy lenne köztünk. Mi erről a véleménye?
LF: Ez elég meglepő és sajátos dolog, hogy itt a mikrofon előtt állok, és válaszolhatok erre a kérdésre. (Nevetés) Én csak azt gondolom ezzel kapcsolatban, hogy az itteni nyilvánosság komoly hiányosságaiból fakad, hogy egyesek úgy érzik, hogy erre a csatornára rászorulnak. (…)
Nagy Mihály (ELTE KISZ bizottságának agitprop titkára): Nem értünk egyet azzal a megfogalmazással, amely a Mozgó Világ melletti kiállást más lapok igen kulturált, de azért megnyilvánuló nagyon erős kritikájával fejezi ki. (Nevetés.) …ez az akció nem egyértelműen segíti a jelenlegi helyzetben a Mozgó Világ helyzetét és jövőjét, annak viszonylag normális rendezését. (taps) (…)
TD: (ordít) Ha itt a hazai nyilvánossággal való elégedetlenség olyan kifejezést kap, hogy én azt a Szabad Európa nyilvánosságával korrigálhatónak találom, annak a Szabad Európáénak a nyilvánosságával, amelyik itt 56-ban uszított és számos, önökhöz hasonló fiatalt vitt sírba, azzal nem értek egyet. Olvastak maguk arról, hogy milyen pénzeket szavaztak meg ezeknek a fórumoknak? Látják önök azokat az összefüggéseket, … hogy milyen háttere van ennek a szervezetnek?! Egy magyar, aki idehaza él, aki ennek az országnak a társadalmának van mégis elkötelezve, az a Szabad Európához fellebbez ezzel a társadalommal szemben? Nem idehaza törekszik küzdeni, vagy saját elvei alapján, mondjuk a szocialista demokratizmus szélesítéséért, a nyilvánosság szélesítéséért? Hanem oda fellebbez? …Ezen az alapon akkor hogy tárgyaljunk? (…)
Krassó György: A Szabad Európával semmi dolgom nincsen. Krassó Györgynek hívnak, 24 éves voltam, amikor börtönbe csuktak tíz évre. Csak annyit akarok mondani, hogy a magyar fiatalokat a hivatalos bírósági ítéletek alapján akasztották. A sírba nem a SZE adásai vitték őket, hanem a bírósági ítéletek és az ítéletvégrehajtók. (Nagy taps) (…)
Többek között kérdést tesz fel Vargha János és Szilágyi Sándor arról, hogy a hatalom hajlandó-e a szamizdatokat legalizálni.
TD: Itt dominálnak olyan előítéletek, olyan előítéletek kapnak közhangulatkeltő megerősítést, amelyek a Szabad Európa és a szamizdat útján kívánják a magyar sajtószabadságot szélesíteni. Drága barátaim, és ezt akkor, amikor olyan széles folyóirat hálózatunk van… (nagy nevetés) …kérem szépen, akkor az egyik nevető álljon fel és mondja meg, hogy milyenek a magyar folyóirat-irodalom jelenlegi dimenziói. Hány lap, hány íven, hány példányban jelenik meg? Tessék, álljon fel. Mondja meg maga, parancsoljon!
Diák: Azzal kezdeném, hogy nem nevettem. Meg azt sem tudom, hogy hány folyóirat jelenik meg, a példányszámokat sem ismerem. … ha ez egy sajtóvita, akkor önnek kellene támogatnia, hogy erről riport jelenjen meg az ÉS-ben. Viszont ön arra használja föl ezt az estét, hogy az összes jelenlévő hallgatót megvádolta azzal, hogy a Szabad Európával kapcsolatban áll. … itt nem önnek kell vádolnia, hanem válaszolnia kell arra a kérdésre, amit itt aki jelen van feltesz önnek. (Taps.) (…)
Kérdések a József Attila Kör helyzetéről, tevékenysége akadályozásáról
TD: Kedves Barátaim! Azt mondják meg, mekkora bizalom legyen egy ilyenfajta JAK-vállalkozással szemben, akkor, amikor – elnézésüket kell kérnem, de el kell mondanom, hogy – a JAK vezetősége előzetes figyelemfelhívás ellenére a tagjai sorába választja Tamás Gáspár Miklóst, (Hosszantartó nagy taps*) aki nemzetiségi ügyben nem tudom, hogy a magyarságnak mennyire vált hasznára. Nyílt levelet írt Hušak elvtárshoz, azt leközöltette egy párizsi lapban – az ellen, hogy a SZER átvette és kétszer beolvasta nem hallottam tiltakozni – nem hiszem, hogy ez a teljesen sértő és bántó nyílt levél, ez bárkinek Közép-Kelet-Európában és a Duna-völgyében hasznára vált volna. (…) Hogyan legyen az embernek bizalma akkor, amikor azt kellett tapasztalnunk, hogy az Írószövetség nemzetközileg rendkívül – hogy mondjam – súlyos és fontos személyiségeknek írószövetségi látogatása alkalmával – egy rendkívül rangos, hangsúlyozottan rangos szovjet delegáció látogatása alkalmából például, amelyet a szovjet Írószövetség elnöke vezetett, amelynek a JAK exponensei úgy adtak számot a maguk tevékenységéről, hogy ez a delegáció a jó impressziónak a leszögezése mellett úgy ment el innen, hogy “Atyaúristen! Ezekkel vitatkozni?” (Taps, nevetés.) Amikor ilyen, hogy mondjam, nagy nemzetközi körültekintésről tett tanúbizonyságot a JAK, akkor NDK barátaink egy kis, hogy mondjam ideológiai jó levegőre ide küldték Herman Kantot, az NDK Írószövetség vezetőjét, aki ugyancsak rendkívül jó impressziókkal ment haza, de … úgy érezte, amit a JAK-ról hallott, az ő tevékenységükről, az mélységesen aggasztó. Azt mondta, hogy a politikáért kötelesen felelős személyiségek hogyan mehetnek bele egy ilyen rendezvény engedélyezésébe akkor, amikor más JAK-rendezvények már tanúbizonyságot tettek a maguk politikai vonaláról. (…) a politika az bizony az erőviszonyoknak a játékszere. Ott hatalom is van. És a hatalom azt nem engedi, hogy a saját játékterepére írói hivatkozással … benyomuljanak, hogy kárt okozzanak annak a politikának, amelyik pedig felelős ezért az egészért. (…) Azt mondhatnám, ha nagyon őszinte akarok lenni, hogy jelenleg a művelődéspolitika inkább bizonyos engedékenységeit korrigálja, ez vonatkozik például a szamizdatra, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájába soha nem volt bekalkulálva (nevetés) Miért a derű? Soha nem volt bekalkulálva. (nevetés)
Közbekiabálások: Hagyja abba. Mi is akarunk végre beszélni!
TD: Rögtön átadom önöknek a mikrofont, ha az elnök elvtárs beleegyezik. (nevetés) … Nem azokkal a nézetekkel van a politikának baja, amelyek a Mozgó Világban megjelentek. … A probléma ott van, hogy ezek tömörülnek, összegződnek, úgyannyira, hogy arculattá kezdenek jegecesedni és válni. Ez pedig már nem megy. (…)
Egy diák: …Arról beszélt, hogy az irodalom milyen politikai hatást kelt külföldön és belföldön. …az irodalom és a kultúra se nem belügy, se nem külügy, hanem elsősorban társadalmi ügy. Ami az aláírásgyűjtést illeti, ezzel is ezt akartuk dokumentálni elsősorban. … Vajon szabad-e a vita akkor, amikor egy legális folyóiratért nyilvánosan meghirdetett szimpátia-akció indul, olyan mindenféle renitenskedés, felforgató szándék nélkül, amit a legális hatalom joggal kifogásolna. Most ilyen esetekben az első reakció, az első adandó reakció nyers és hatalmi, adminisztratív intézkedés, mint a legtöbb egyetemen, hogy lerohantak a dékánok, és nyilván telefonhívás után rohantak le, elkobozták a plakátot, elkobozták az íveket. Vajon ezek után tudunk-e tárgyalni fair alapon és korrekt alapon? … (hosszantartó taps) (…)
TD: [Remélhetően] az új szerkesztőség nem fogja azt csinálni, amit a régi szerkesztőség tett, hogy a Magyar Népköztársasággal, annak vezetőivel szemben kifejezetten ellenséges tevékenységet folytató Faludy Györgytől nemcsak verseket hoz, tanulmányban méltatja, de sajnálkozásának ad kifejezést, hogy az ellenünk szóló versei nem láthattak napvilágot. (…) Aki nem téved soha, az nem is gondolkodik. De olyan szerkesztőséget szeretnénk, amelyik hol erre téved, hol arra téved, de nem csinál folyóiratot az egyirányú tévedések halmozására. (…)
Tamás Gáspár Miklós: Csak megismételhetem Tóth Dezső szavait: “valamikor én is egyetemi előadó voltam itt, bár az lennék most is”. (Nevetés, hosszantartó taps.) Csak röviden szeretnék beszélni. Nem botrányt szeretnék, ami van, hanem szabadságot. (nagy taps) … A JAK vezetősége hozott egy határozatot a legutóbbi kultúrpolitikai események kapcsán, és ennek a nyilatkozatnak a nyilvánosságra hozataláról is intézkedett a határozat. Így elküldték az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztőségéhez. Azt, hogy milyen esélyei vannak egy ilyen próbálkozásnak azt híven türközte a főszerkesztő levele, amely igen rövid: “Kedves Csengey Dénes, József Attila Kör főtitkára. Áprilisi tréfáját megkaptam. Kissé elkésett vele, mert már október van. Isten önnel.” (Nyugtalanság a teremben. Nemtetszés-nyilvánítások. A vitavezető többször csendet kér, de a felháborodás kiváltotta zaj tovább tart.) Nehezményeztük a határozatban, hogy a lakiteleki tanácskozások anyaga nem jelenhet meg, aggályunkat fejeztük ki amiatt, hogy a JAK-füzetek nevű könyvsorozat veszélybe került, nehezményezte az állásfoglalás a Mozgó Világ megrendszabályozását, Kulin Ferenc leváltását, főleg pedig nehezményeztük – a fogalmazás úgy szólt – “a szilenciumok gyakorlatát”, különös tekintettel Csoóri Sándor esetére. (…) Nem vonom kétségbe, hogy a hatalomnak van igénye arra, hogy párbeszédet folytasson azokkal, akik nem tartoznak beléje. (nevetés) … De ezek a beszélgetések végső soron dühös, illetőleg beijedt kérelmező és dühös illetőleg higgadt hatalomképviselő beszélgetései. Ha viszont a párbeszédnek ezen a formáján túllépünk, akkor baj van. … mi kérvényezők itt állunk, és hát ki-ki vérmérsékeltének megfelelően de kérelmeket, tiltakozásokat, fölháborodásokat és egyebeket mond, vagy kiabál vagy suttog, pöröl, az irányítás felé, aki a maga racionalisztikus, bürokratikus természetének megfelelően ezekre az írásos gesztusokra nem válaszolhat. Bolond lenne válaszolni. Tehát amennyiben például a jelen esetben ugye mi föl vagyunk háborodva, dobogunk, tapsolunk, mert vannak érzelmeink és hát minden jót lehet követelni, de mit kezdhet ezzel a miniszterhelyettes? Keveset. … A politikai párbeszéd akkor kezdődne, ha volna grémium amely valamilyen módon eldöntené, hogy ez a lépés helytelen volt-e, és ha úgy dönt hogy nem helyesli, és a helytelenítésének úgy tud nyomatékot adni, hogy ezt a lépést visszavonják – és ez meg is történik. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség pedig az lenne, hogy amennyiben egy állami tulajdonban lévő folyóiratból, amelynek gazdája nyilvánvalóan a szerkesztésben érdekeit és véleményét érvényesíteni akarja – kivonulunk és csinálunk egy másik lapot. (…) Mert nem botrányt, hanem szabadságot akarunk, ügyelnünk kell arra, hogy a feszültséget ne növeljük. De nem szabad olyan következtetéseket levonnunk, hogy az intézményrendszer ilyen méretű zártsága folytán csak az intézményrendszeren keresztül lehet valamit csinálni. (…)
Diák: Van egy konkrét kérdésem és egy elhatárolódás a Szabad Európától, hogy végre már az is elhangozzon. Ez utóbbival kapcsolatban egy elítélés. (zúgolódás) Én elítélem azt, hogy az öt hónappal ezelőtti Mozgó Világ est közvetítésével a Szabad Európa hónapokkal később le tudta körözni a magyar tömegkommunikációt. (nagy nevetés, nagy taps)
(…)
*TGM a hallgatóságban feláll, meghajol.
- október 28.
