Bővebben:
A belgrádi egyezmény kapcsán vannak olyan vélemények, melyek szerint felesleges volt tárgyalásokba bocsátkozni, hiszen a padovai fegyverszünet egyértelműen Magyarország történelmi határait határozta meg fegyverszüneti vonalként, és ennek védelméről kellett volna gondoskodni. Azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy ekkor még a magyar ezredek jelentős része idegen földön állomásozott. Az pedig, hogy a határok védelmére a felbomló félben lévő hazai hadsereg elég erőt jelentett volna-e, kétséges. Ráadásul néhány külpolitikai tényező is az egyezmény megkötése mellett szólt. A franciák megkérdőjelezték az olaszok által megkötött padovai fegyverszünet érvényét és egyúttal a dunai térségben a francia kormány illetékességét hangoztatták. Németország ekkor még nem írta alá a fegyverszünetet (éppen ezekben a novemberi napokban folytak a német fegyverszüneti tárgyalások) és várható volt, hogy a Magyarország déli határainál álló antanthaderő egy része tovább fog vonulni Németország felé. Ennek megakadályozása egyet jelentett volna egy újabb hadüzenettel. Tehát összességében Magyarország helyzetének stabilizálása érdekében szükség volt az antanttal való közvetlen kapcsolatfelvételre.
http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1.html
Szabó Viktor
2013. február 24.
