A revíziós célok kötelezték Magyarországot arra, hogy belépjen a háborúba?

  • 2014. május 22.
  • Ungváry Krisztián

Állítás:

A revíziós célok kötelezték Magyarországot arra, hogy Németország mellett lépjen be a háborúba

Cáfolat:

Amikor Magyarország belépett a háborúba, akkor a németek részéről ilyen nyomás nem volt, és akkorra indokolható új revíziós célok sem maradtak. Igaz a megszerzett területek megőrzése szempont volt a belépéskor.

Bővebben:

Magyarország 1941 júniusában lépett be a háborúba azzal, hogy csatalakozott a németek Szovjetunió elleni támadásához. A német hadvezetés ekkor még nem számolt Magyarország részvételével. A német diplomácia óvakodott attól, hogy bármilyen elvárásokat tolmácsoljon Magyarország felé, ami a hadbalépésre történő presszióként értelmezhető. Ráadásul 1941 júniusa után Magyarországnak nem lehettek emberi jogi vagy etnikai érvekkel indokolható revíziós céljai, hiszen a magyar etnikum többsége visszatért az anyaországhoz, sőt az országnak több mint 3 millió nemzetiségi lakosa is volt. Ennek ellenére a magyar belpolitika továbbra is a „mindent vissza” elv alapján az „ezeréves határok” jogosságát hirdette és ezzel indokolta a németek felé a túlteljesítő magatartást is.[1] A revíziós célok (a már megszerzett területek megőrzése, esetleg újak megszerzésének reménye) szerepet játszottak a belépéskor, de kötelezettség, vagy kényszer ekkor nem volt.

Ungváry Krisztián

Feltöltés: 2014. május 22.

 


[1]   A Szovjetunióval történt hadiállapot beállását elemzi Dombrády Lóránd: Werth Henrik. Akiről nem beszélünk. Budapest, 2005 Argumentum.

Frontra induló katonák búcsúztatása a Józsefvárosi pályaudvaron