A középkorban majdnem minden országban léteztek antiszemita törvények. Romániában a zsidóság egyenjogúsítása csak 1918 után és csak az antanthatalmak határozott követelésére történt meg. Az 1920-as magyar numerus clausus törvény megfelelt a kirekesztő korszellemnek, hasonló intézkedésekre más országokban már jóval korábban sor került. Oroszországban 1887-től, Romániában 1893-tól létezett Numerus Clausus, igaz, Oroszországban 1917-ben, Romániában formálisan 1920-ban ezt eltörölték, de a zsidók diszkriminálása továbbra is létező gyakorlat volt. Lengyelországban 1922-től az egyetemi karok fele vagy teljesen elzárkózott zsidók felvételétől, vagy saját hatáskörben korlátozta azt.[1] Az azonban igaz, hogy az első világháború után az egyik első ilyen szabályozás volt.
[1] Karády Viktor: Zsidóság Európában a modern korban. Új Mandátum, Budapest, 2000, 187., 235., 378–379.o.
