Bécsben csak az oroszok előtti fegyverletétel hírére határozták el a bosszút?

  • 2014. június 27.
  • Hermann Róbert

Állítás:

Bécs meg akart bocsájtani a főtiszteknek, csak az oroszok előtti feltétlen fegyverletétel hírére határozták el a bosszút

Cáfolat:

A kormány álláspontját nem a fegyverletétel (vagy a temesvári csata) híre módosította, hanem az uralkodó, aki másképp képzelte a konfliktus befejezését. Az orosz fogság feltehetően jó néhány tisztet éppenséggel megmentett a kivégzéstől.

Bővebben:

Felix zu Schwarzenberg kormányfő a temesvári vereség híre után is fenntartotta azt a javaslatot, hogy viszonylag enyhébb igazolási eljárások legyenek, halálos ítéletek nélkül. Ferenc József császár azonban ezt nem fogadta el. A temesvári csata és a világosi fegyverletétel híre nagyjából egyszerre érkezett meg Bad Ischlbe, ahol az uralkodó tartózkodott, Kosáry Domokos történész tehát tévedett, amikor azt feltétezte, hogy a csata hírének volt meghatározó szerepe a döntésben, és nem a fegyverletételnek. Abban viszont igaza volt, hogy az oroszok előtti fegyverletételnek, mint megalázó körülménynek nem volt végzetes hatása az eseményekre. Egészen addig ugyanis, amíg a kormányzati utasítások meg nem érkeztek Haynauhoz, addig Haynaunak teljhatalma volt Magyarországon, neki viszont az volt az elképzelése, hogy ha őelőtte történik a fegyverletétel, akkor rögtönítélő eljárással kivégezteti a magukat megadó honvédtiszteket. Mivel augusztus 20-án született a minisztertanácsi döntés, 23-24-e körül ért az aradi főhadiszállásra, addig Haynaunak gyakorlatilag szabad keze volt, de ekkor a magyar főtisztek még orosz fogságban vannak. Így ebből a szempontból még mindig jobb volt az oroszok előtti fegyverletétel, mert lehetővé tette, hogy ne rögtönítélő eljárásokat, hanem részletes haditörvényszéki eljárásokat folytassanak le.

Hermann Róbert

2014. június 27.

A fegyverletétel. Balra magyar főtisztek, jobbra orosz kollégáik