Bővebben:
Valóban széleskörű volt a háborús lelkesedés, bár nem a szarajevói merénylet, hanem a hadüzenetek után, amikor a kínzó bizonytalanság végre véget ért, a kockát elvetették. Igaz az is, hogy a közvélemény jelentős része nacionalista és militarista beállítottságú volt, az emberek pedig mindenütt elhitték, hogy saját nemzetük igazságos, önvédelmi háborút vív, amelyet hamarosan elsöprő győzelemmel fog befejezni.
A lelkes tömegeket ábrázoló korabeli képek szinte kivétel nélkül a nagyvárosokban készültek, a hadüzenetet követően. Nagyon valószínű, hogy vidéken, falun, ahol kevésbé hatott a sajtópropaganda, nem lelkesedtek, csak bevonultak, és a városiak közül is inkább a kispolgárok, a fiatal férfiak és a mindent megmagyarázni tudó értelmiségiek. Sokakat vonzott a váratlan kaland lehetősége, de legalább ennyit számított a nemzeti összefogás kivételes pillanata, amikor a társadalmi, vallási, etnikai és más különbségeket (rövid időre) elmosta az egység és a nemzeti ügy iránti lelkesedés. Nincs ok tehát azt hinni, hogy a lelkesedés képei és a kortárs leírások mind csak manipulációk, de azért azt sem, hogy az egész lakosság egységesen a háború mellett állt.
Bihari Péter
2014. július 22.
