Bővebben:
Ha valaki meg szeretné érteni a Talmud szövegét nem elégséges, hogy a héber és – a zsidók között Babilóniában akkoriban használatos – arámi nyelvet ismerje, hanem meg kell tanulnia azokat a bonyolult jogi és különleges „vallási” kifejezéseket is, amelyeket a Talmud lépten-nyomon alkalmaz.
Ha ez mind megvolna, akkor a következő lépésben meg kell fejtenie a Talmud szűkszavú, utalásokkal és rövidítésekkel teli – ám központozás nélküli szövegét. Ez olyan lehet, mintha egy teljesen laikus ember pl. agysebészeti szakkönyvet olvasgatna. Meg lehet próbálni…
A Talmud szövegének bonyolultsága és összetettsége miatt az elmúlt majd 1300 esztendőben felmérhetetlen mennyiségű magyarázat született hozzá. Egy kezdő vagy középhaladó tanuló csakis egy hozzáértő rabbi segítségével indulhat neki felfedezni a Talmud vitáit és döntvényeit.
A fentiek miatt a Talmud idegen nyelvekre fordításra nemcsak egyszerűen nehéz feladat, hanem első pillantásra szinte lehetetlennek látszó vállalkozás. Hivatkozásai, kifejezései és vitarendszere sok nyelvben vissza sem adhatóak. Az ebből fakadó félreértésektől tartva a 19-21. század rabbijainak egy része ellenezte és ellenzi a Talmud fordítást, és tiltja ezek használatát. Ám ennek ellenére mégis készültek zseniális átültetések, amiket tucatnyi rabbi közös munkával készített el. A problémát a kiadók úgy hidalják át, hogy ma már bilingvis kiadásban árulják a szöveget, azaz ott van mindig az eredeti arámi/héber szöveg is a fordítás mellett.
Ezzel kapcsolatban fent maradt a leghíresebb pozsonyi rabbi Chatam Sofer (Schreiber Mózes) levele, amit 1835-ben írt a Dr. Pinner Efrájim Mose német Talmud-fordításáról:
„Megkérdőjeleztem, hogy a fent említett fordító képes lenne minden egyes téma valódi tartalmát és értelmét meghatározni, amikor még Rási (talán a leghíresebb Talmud-magyarázó) kommentárjának tartalmáról is sokszor vitatkoznak a legnagyobb bölcsek. Mennyi tinta folyt, és hány fóliáns telt meg csupán egyetlen kijelentés értelmezése kapcsán? Hogyan lesz képes egyedül a saját belátása szerint meghatározni az adott téma valós értelmét?”
A szószerinti Talmud-fordítás teljes mértékben kezelhetetlen és érthetetlen, éppen ezért mindenképp szükséges volt a szöveg kiegészítése, és szómagyarázatok mellékelése, hogy a hozzá nem értő, ám érdeklődő ember is felfogja. Létezik egy angol nyelvű új Talmud fordítás, amit az Artscroll kiadó adott ki. Ők 72 kötetbe tudták csak beleszerkeszteni azt a talmudi textust, ami az eredeti arámi/héber kiadásban „mindösszesen” húsz kötet volt. (És még ha csak egy egyszerű bilingvis kiadásról beszélünk, akkor is 3,5 szerese az eredetinek.)
A világon nagyon sok helyen lehet kapni kivonatos kiadásokat, amelyek szinte kizárólag elbeszélő (ággádikus) részeket tartalmaznak, tanmeséket, történeteket.
Magyarul – zsidó oldalról – három olyan kötet jelent meg, ami ajánlható: Molnár Ernő 1923-as „Talmud könyvei” kiadását (reprint: 1989), Domán István rabbi: „A Talmud” (1994) című kötetét, és Naftali Kraus, „A Talmud bölcsei” című könyvét, ami 2000-ben jelent meg. Ám ezek mindegyike csupán piciny kivonat, és a komoly vitákat illetve vallásjogi kérdéseket még érintőlegesen sem tárgyalják.
Meg kell említeni a hírhedt – héberül egyáltalán nem beszélő és betegesen antiszemita – Luzsényszky Alfonz féle 1911-es Talmud-fordítást/hamisítást. Ezt a kizárólag magyar nyelven olvasható – és a magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben a mai napig rendkívül népszerű művet – jelentéktelensége miatt egyáltalán nem tartják számon a nemzetközi szakirodalomban, sem mint Talmud fordítást, sem mint hamisítást.
Radnóti Zoltán
2014. szeptember 2.
