A pozsonyi csata előzményeit illetően rendszeresen szerepel az interneten, miszerint a német király (gyakran persze német-római császárnak titulálva ezeken a honlapokon) hozott egy „rendeletet”: „decretum … Ugros eliminandos esse”. Ez belekerült még a Wikipedia Gyermek Lajosról szóló, „IV. Lajos keleti frank király” címen futó magyar szócikkébe is, ezzel a fordítással: „rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”
Mások is, akik ezt idézik, az „eliminare” igét következetesen „kiirtani”-nak fordítják. Még filmcímbe is bekerült. Itt a „császár” mellett a „pápa” is szerepel, mint a genocidium másik kitervelője. III. Szergiusz volt a pápa akkor, ő meg örült, szegény, hogy egyáltalán hatalomra juthatott Rómában.
Furcsa a „fordítók” magabiztossága. Az „eliminare” mint eufemizmus a kiirtásra modernnek tűnik. Miért nem „visszavetni” vagy maximum „eltávolítani”, bármilyen brutális eszközökkel is? A latinban az „elimino”-t eléggé szorosan az etimológiának megfelelően („ex”, „limen”) használták. A Lewis and Short nagyszótár így fordítja: „to turn out of doors”, „to banish”. „Se eliminare” pedig „to go out” és nem „to kill oneself”. A középkori latinban meg (ld. Niermeyer: Mediae latinitatis lexicon minus, WBG, Darmstadt): „écarter – to remove – wegräumen”. Vagyis nem „kinyírni”.
Az idézet forrása különben nem korabeli, hanem a 16. századi Johannes Aventinus. Ezt írja: „Litavicus, rex Germaniae atque Boiorum, ex omni Boiaria peracto delectu Anassoburgium, novam Boiorum coloniam, se confert. adsunt episcopi, monachorum antistites, proceres Boiorum, quinto decimo calendas Iulii, anno christianae salutis noningentesimo super septimum. ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminandos esse.” (Sämmtliche Werke, Zweiter Band, Erste Hälfte, Annales ducum Boiariae, Buch I-III, 657 oldal.). Az utolsó mondat körülbelül így fordítandó: „Ott egyhangúlag elhatározták: a magyarokat Bajorország területéről ki kell űzni.” (Vagy, egyszerűbben: „elhatározták, hogy kiűzik”.)
Tehát még a késői, nem korabeli beszámoló szerint sem volt semmiféle császári „rendelet”, pápai még kevésbé. A decretum itt mondattanilag állítmány (decretum est=elhatározták).
Az is kiviláglik, hogy miért kell mindig három pontot tenni az idézetben az „Ugros” és az „eliminandos” közé. A „honnan” kérdésre felelő helyhatározó nem illik a „fordítók” prekoncepciójába, akik minden áron a genocidium tervét akarják az akkori „Nyugatnak” (is) tulajdonítani. Egyébként Arnulf bajor herceg, a Luitpold (a csatában elesett hadvezér) fia kétszer is hozzánk menekült I. Konrád elől. Tehát akkora azért mégsem lehetett hát a magyarok ellen irányuló gyűlölet.
Pöstényi András, Bromma, Svédország
