Bővebben:
Mikor a világot elárasztották a vietnami háború borzalmairól szóló képes tudósítások, majd 1968-ban a Csehszlovákiába benyomuló szovjet (és magyar) tankok képei, sok fiatal Che Guevarában, az önfeláldozó, imperializmus-ellenes argentin szabadságharcosban találta meg a mindezt tagadó politika jelképét. Béketüntetők tábláin, zászlóin és pólóin tűnt fel a portréja.
Valójában az igazi Guevara a távoli jövő boldogságát tervezte, és a valódi, hús-vér kortársak háborús szenvedése nem érdekelte. Mikor Kongóban gerillacsoportok kezdtek harcolni, meglepő kijelentést tett egy nagygyűlésen: „Azt mondom, hogy az Észak Amerikai csapatoknak még ma be kell vonulniuk Kongóba. Hogy miért? Hogy elszenvedjék második Vietnamjukat! Hogy újra átéljék a megaláztatást és a vereséget! Nem számít mennyi ideig tart, a lényeg az, hogy eljön a vereségük napja.”[1] Vagyis az Egyesült Államok hanyatlása érdekében megéri polgárháborúba és pusztulásba vinni a kongóiakat. Később maga is oda ment harcolni. A kongóiak azonban, akárcsak később a bolíviaiak, egy békés országban akartak élni és nem kértek Che forradalmából, ezért nem támogatták. Bolíviában például a megdönteni kívánt kormányzat korábban földreformot hirdetett, így viszonylag népszerű volt.
Che alapállása magyarázza, hogy az 1962-es kubai rakétaválság idején háborúsabb, ha tetszik imperialistább volt, mint a „békés egymás mellett élést”, és enyhülést hirdető Szovjetunió. Mikor ugyanis megtudta, hogy a Szovjetunió hajlandó kivonni a Kubába titokban telepített, Amerikát célzó rakétákat, és ezzel elejét venni egy atomháborúnak (melynek első áldozata épp Kuba népe lett volna), akkor egy magyar jelentés szerint „dühösen földhöz csapta a sapkáját, és magán kívül ismételte, hogy ez micsoda hitszegés”.[2] „Guevara számára a szovjetek árulása elsősorban az imperializmusra mérhető halálos csapás elmulasztását, a világforradalom elveszett lehetőségét jelentette. Többször is kijelentette, a rakétákat el kellett volna indítani az USA nagyvárosai ellen”.[3] Egy magyar nagyköveti jelentés szerint két évvel később azt mondta: „Nem szabad megijedni attól, hogy az amerikai imperialisták elszámítják magukat, és kirobbantják a háborút, hisz a világ elpusztításért ők lesznek a felelősek.”[4] Sztálin soha nem vallott ilyen szélsőséges háborús nézeteket, és óvakodott attól, hogy az atomhatalom Egyesült Államokkal közvetlenül konfrontálódjon, még akkor is, amikor már volt saját, szovjet atombombája.
Lőrinc László
2015. május 4.
[1] A beszédrészlet látható: A Rebel with a Cause: Death of a Man, Birth of a Legend. Part of the Series : Red Chapters: Turning Points in the History of Communism
1999 http://www.films.com/ecTitleDetail.aspx?TitleID=441&r= 8. perc
[2] Idézi: Anderle Ádám: Che Guevara. In. Horváth Gyula – Anderle Ádám: Perón – Che Guevara. Bp. 2000. 263.
[3] Uo. 268.
[4] Uo.
