Bővebben:
A 19. század első felében az – akkor még nagyobb területű – Nógrád vármegye négy (Füleki, Kékkői, Szécsényi, Losonci) járásában a hatóságok összeírták a cigányokat. Találtak többek között 2 (két) fő „kóborlót” és 8 (nyolc) koldust – valamint 395 kovácsot, 300 muzsikust, 96 madzagvetőt, stb. A felnőtt cigányok nagy többségének neve mellé tehát valamilyen foglalkozást írtak (Szomszéd András kutatása alapján). S ez csak egyetlen példa: a 19. század végéig valamennyi forrás, amely nem frázisokat puffogtatott, hanem valóban igyekezett felmérni a romák helyzetét, ezt találta: a nagy többségük dolgozott.
A korszak végén született a legalaposabb, az egész magyarországi cigány népességet felmérő 1893-as cigányösszeírás: több mint 270 ezer roma személyről készült adatlap. A vizsgálat szerint a 15 évnél idősebb romák 7,5%-a volt „foglalkozás nélküli”, a többieknél tehát valamilyen foglalkozást írtak az adatlapra a helyi hatóságok képviselői (fontos megjegyezni: nem maguk az érintettek). A rengeteg adatból talán egyet érdemes idézni, mivel ez két legyet üt, vagyis két legendát cáfol egyszerre: a foglalkozással bíró romák 10,4%-a minősült háztartásbelinek („természetesen” kizárólag nők). Következésképpen a 15 év feletti roma lányok és asszonyok túlnyomó többsége valamilyen foglalkozással szerepelt az összeírásban.
A tömeges munkanélküliség kora a cigányoknál a 19-20. század fordulója körül kezdődött. A romák hagyományosan a mezőgazdasági népesség részére végzett (házi)ipari munkákból és szolgáltatásokból élt. A modernizáció, az ipar fejlődése egyfelől, a romák számának gyarapodása másfelől azonban
-már szűkössé tette e tradicionális megélhetés lehetőségeit,
-ugyanakkor a modern nagyipar még nem szívta fel tömegesen a romákat.
Ez utóbbi fejlemény majd a szocializmus idején következik be; az erről szóló cikket (ennek folytatását) itt lehet elolvasni.
Dupcsik Csaba
Feltöltés: 2016. augusztus 4.
Irodalom:
Cigányösszeírás (1895): A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeirás eredményei. Budapest, Atheneum. Hasonmás kiadás: Pécs: PJPTE – MTA–Soros Alapítvány – Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány. Hozzáférhető: http://kt.lib.pte.hu/cgi–bin/kt.cgi?konyvtar/kt04120202/index.html
Szomszéd András (1998) A nógrádi letelepedett cigányság foglalkozási viszonyai 1820-1850 között. In: Dr. Gémes Balázs (szerk.) Pillanatképek a romák múltjából. Romológiai Kutatóintézet Közleményei I. Szekszárd. 20-36. old.
