A mai japán köznyelvben a [tu] és [fa] szótag csak idegen szavakban, nevekben fordul elő, mint pl トゥールンワルト [túrunwaruto] (Richard) Thurnwald, ファイル [fairu] angol ’file’ stb¹. A Shokotu (Shotoku) Faisi név emiatt sem létezhet, de ha feltesszük, hogy ez valójában a Shokoto Haishi vagy Shokotsu Haishi név elírása, akkor sem járunk jobban, hiszen a névszótárak² szerint sem ilyen személy, sem ilyen családnév nincsen. Talán az sem véletlen, hogy a „híres történész” neve csak magyar oldalakon vagy magyarból fordított angol bejegyzésekben fordul elő, a Japán Országgyűlési Könyvtár vagy a CiNii (http://ci.nii.ac.jp/en) tudományos adatbázisában egyszer sem.
A levél kiagyalója nagy valószínűséggel Sótoku taisi (hepburn átírásban Shōtoku taishi; 574−622) herceg nevét forgatta ki, mely egyébként a 聖徳太子 írásjegyek sino-japán olvasatán alapul.
Imaoka Dzsúicsiró szerepe a történetben
A levél szerint „Faji kiválóságukat elismerve érkeztünk meg annak idején Budapestre magyarul tanulni a bölcs Imaoka Gyuicsiro vezetése alatt”.
„Imaoka Gyuicsiro” Imaoka Dzsúicsirót (hepburn átírás: Imaoka Jūichirō; 1888-1973) 今岡十一郎 takarja, akinek munkásságáról Umemura Yūko 梅村裕子 írt könyvet 2006-ban A Japán-tengertől a Duna-partig. Imaoka Dzsúicsiró életpályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében. (Gondolat kiadó) címmel.
Imaoka a Tokiói Idegennyelvi Egyetemen tanult német és francia nyelvet, majd az egyetem elvégzése után a Tokiói Császári Egyetem Közgazdasági Karán dolgozott könyvtárosként. Barátosi Balogh Benedekkel kétszer is volt alkalma találkozni és együtt dolgozni, és az ő hatására lett a turanizmus híve. Imaoka 1922-ben külföldi tanulmányútra indult: először Németországba jutott el, majd Törökországba akart utazni, de a politikai helyzet miatt ezt elhalasztotta, így Barátosi meghívására Magyarországra érkezett, ahol kilenc évet töltött.
Láthatjuk, hogy Imaoka egyénileg érkezett Magyarországra, és semmilyen japán csoportnak nem volt a vezetője (ráadásul a magyarországi tartózkodása alatt japán nagykövetség sem működött Budapesten).
¹ Bjarke Frellesvig A History of the Japanese Language. Cambridge University Press. 2010: 388-389.
Saeki Tetsuo佐伯哲夫, Yamauchi Yōichirō山内洋一郎 Kokugo gaisetsu国語概説 [A japán nyelv áttekintése] Izumi shoin和泉書院2002:13-16.
² Major 20th-Century People in Japan. A Biographical Dictionary. 20 seiki nihon jinmei jiten. A ―SE. 20世紀日本人名事典 あ～せ』日外アソシエーツ2004. ²
Myōji hachiman yomikata jiten苗字8万よみかた辞典 [80 ezer családi név olvasata] Nichigai asoshiētsu日外アソシエーツ1998.
Nihon jinmei daijiten 日本人名大辞典 [A japán nevek nagyszótára] Kōdansha 講談社2001.
Nihon kingendai jinmeijiten 日本近現代人名辞典 [Új-és jelenkori japán nevek szótára] Yoshikawa kōbunkan吉川弘文館2001.
Shinchōsha nihon jinmei jiten 新潮社日本人名辞典 [Sincsósa japán névszótár] Shinchōsha 新潮社1991.
Shintei zōho jimbutsu refarensu jiten. Meiji, Taishō, Shōwa (senzen) hen. A ―SHI. 新訂増補 人物レファレンス事典 明治・大正・昭和（戦前）編 あ～し [Javított és bővített kiadás. Történelmi személyek referencia-lexikonja. Meidzsi, Taisó, Sóva korszak. (II. Vh. előtt) A-SHI] Nichigai asoshiētsu日外アソシエーツ2000.
Zenkoku myōji daijiten 全国名字大辞典 [Országos családnév nagyszótár] Tōkyōdōshuppan 東京堂出版2011.
