Kamuhírek alatt azokat az online cikkeket értjük, amelyeket kattintásvadász internetes szájtok szerzői találnak ki annak érdekében, hogy több olvasót csábítsanak oldalukra, és ezáltal fellendítsék hirdetési bevételeiket – mutatja be a fogalom legtisztább változatát David Mikkelson, a világ legismertebb legendavadász oldalának szerzője.
Szélesebb értelemben azonban divat lett manapság minden olyan cikket kamuhírként emlegetni, amit korábban összeesküvés-elméletnek, propagandának, kuruzslásnak, rémhírkeltésnek, gerillamarketingnek, városi legendának, vagy épp hoaxnak neveztünk. Sőt, újabban előszeretettel használják a kifejezést a politikailag elkötelezett, csak épp a másik oldalon álló médiumok anyagainak jellemzésére is.
Bármelyik definíciót is vesszük, az online dezinformáció terjedése hasonló mintázatot követ. A kamuhírek egy jelentős részét olvasóik osztják meg a közösségi oldalakon, méghozzá sokszor anélkül, hogy tudatosulna bennük: hamis információkról van szó. Teszik mindezt azért, mert e cikkek révén megerősítést nyernek saját gondolataik, világnézetük, vagy mert az írások kifejezik vágyaikat, félelmeiket. A kamuhírek hatósugarát esetenként az újságírók is kiszélesítik azáltal, hogy ellenőrzés nélkül átveszik őket. Emellett vannak kamuhírek, amelyeket lazán kapcsolódó csoportok terjesztenek a közvélemény befolyásolására, és olyanok is, amelyeket egy szofisztikált dezinformációs kampány keretében tolnak a képünkbe bothálózatok és trollok.
A témával foglalkozni kell, de a kényelmes egyszerűsítésen alapuló hibáztatás (például hogy mindenről az internet vagy a Facebook tehet) helyett inkább az oktatásra fókuszálva. Azon belül is elsősorban a kamuhírekkel szemben legvédtelenebbek – amilyenek például az újfajta online felületeken mankó nélkül kóborló diákok – kritikus gondolkodásának a fejlesztésére koncentrálva.
Ötletadó cikksorozat tanároknak
Ennek elősegítésére indítottam el az Urbanlegends.hu oldalon egy középiskolás tanároknak szóló cikksorozatot, amelyben olyan országok gyakorlatát mutatom be, ahol e feladatban már előrébb járnak.
A sorozat első részében egy olyan online oktatási platformról esik szó, amely abban segíti a diákokat, hogy megtanuljanak kételkedni a rájuk irányított információban, kérdezni a források hitelességét illetően, majd az összegyűjtött infókat összevetni, és az alapján mérlegelni. A Checkology a politikai propagandaanyagok felismerése mellett segít különbséget tenni a hirdetői körökben egyre népszerűbb márkázott tartalmak és a hírek között is, valamint megismerteti a diákokkal többek között a szólásszabadság intézményét és a források kezelését.
A sorozat második részében azt mutatom be, hol járnak a kritikai gondolkodás oktatásában az e téren mintaként emlegetett Svédországban, ahol például kormányhatározatban hirdették meg az iskolai tananyag digitális ismeretekkel való kibővítését. Emellett bemutatom azt a Nyhetsvärderaren névre hallgató projektet is, amelynek kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen hírek jelennek meg a 13 és 18 év közötti iskolások közösségi médiás hírfolyamaiban, és azok hogyan terjednek. Az egyszerre oktatási eszközként és kutatási nyersanyagként szolgáló Nyhetsvärderaren – alkalmazott eszközei és metódusai révén – segítheti a kritikus gondolkodás oktatását más országok tanárai számára is.
A sorozat harmadik részében a washingtoni hírmúzeum online oktatási platformjának, a NewseumED kamuhírekkel kapcsolatos óravázlatai közül válogattam ki négy programot 14-18 évesek részére. Valószínűleg egyik tervet sem érdemes/szabad egy-az-egyben magyarra fordítani, és talán az infrastrukturális feltételek sem adottak mindenhol egy ilyen órához, de ötletet azért adhatnak. Az adaptálás megkönnyítéséhez csatoltam pár háttérolvasmányt az Urbanlegends.hu korábbi, témába vágó bejegyzései közül.
Ha ön egy középiskolás tanár, aki tantárgyába be tudja építeni a szóban forgó ismeretek fejlesztését, használja bátran a cikksorozatban bemutatott ötleteket. Ha működik a dolog, tapasztalatait ossza meg a hozzászólások között, hogy példája másokat is inspiráljon. Ha pedig kérdése van, írjon bátran a varosilegendak@gmail.com címre.
