A Tóth Ilona-vita elé

  • 2018. október 4.

A hivatalos (bírósági) verzió szerint Tóth Ilona orvostanhallgató, aki november 4. után a XIV. kerületi Domonkos (akkor és ma Cházár András) utcai kisegítő kórház vezetője volt, november 18-án két társával, Gönczi Ferenccel és Gyöngyösi Miklóssal megölte a kórházba bevitt Kollár István rakodómunkást, mert a zsebében egy olyan fényképet találtak, amin ÁVH-s egyenruhában volt látható. E tragikus éjszakán a kórházban volt Gáli József és Obersovszky Gyula, akik ott írták meg az Élünk című lap első számát, amit Tóth Ilona társaival sokszorosított.

A fővádlottak beismerték a vád tárgyává tett cselekményt, beismerésüket a nyilvános tárgyaláson is fenntartották, a két író pedig tanúvallomásával igazolta a vádat.

Eörsi László írása a történet lényegét (Kollár megölését) tekintve hitelesnek tartja a bírósági rekonstrukciót, Szakolczai Attiláé ellenben koholmánynak. (A szerk.)

Bibliográfia:

Jobbágyi Gábor: Néma talp. Tóth Ilona, az orvosi kar mártírja. Bp., Kairosz, 2006.

Kiss Réka – M. Kiss Sándor: A csalogány elszállt. Tóth Ilona tragikuma. Bp., Kairosz, 2007.

Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2016.

Eörsi László: Rendkívüli idők, rendkívüli cselekedetek (Tóth Ilona története és mítosza). Szerzői kiadás, 2016