Állítás: Aki másképpen gondolkodott a középkorban, az biztosan a máglyán végezte.
Cáfolat: Bár a középkort nem a türelem jellemezte, a máglyahalál nem számított gyakori ítéletnek a korszak egészét tekintve.
Bővebben:
A filmek középkori hangulatából ritkán maradhat ki a máglya vagy a boszorkányüldözés, esetleg a kínzókamra. A valóság ennél azonban sokkal árnyaltabb. A középkor jelentős részében a keresztények együtt éltek olyan emberekkel, akik nem az ő hitüket követték, mint például a zsidók, a muszlimok vagy a korai időszakban a pogányok. Önmagában tehát az, ha valaki mondjuk nem értett egyet a keresztény tanokkal, nem eredményezte azt, hogy máglyára küldjék. Azonban a válságoktól sújtott időkben, mint pl. a pestis idején, sajnos gyakran előfordult, hogy az emberek tömegesen fordultak például a zsidók ellen.
A boszorkányüldözések jelentősebb számban a késő középkortól kezdődtek, (a legismertebb „kézikönyv”, a Malleus Maleficiarum, vagyis a Boszorkányok pörölye is késői, 1486-os), igazi súlypontjuk pedig főleg a nagy felfedezések és a reformáció időszakára esik, vagyis nem a középkorra. Ez persze nem azt jelenti, hogy boszorkányüldözések nem fordultak elő egyáltalán, pusztán nem a középkornak, hanem a nem sokkal későbbi századoknak volt a jellemzője.
A képen a budai zsidó imaház látható.
Kanyó Ferenc
- május 5.
