Állítás: A békekonferencián a győztesek ígéretet tettek arra, hogy a trianoni békeszerződés rendelkezéseit bizonyos idő múlva felülvizsgálják. Más verziók szerint a békének 100 év múlva le kellett volna járnia.
Cáfolat: A békeszerződésben ilyesmiről szó sincsen, a félreértést minden bizonnyal a Millerand-kísérőlevél szülte. Trianon különben már előbb érvényét vesztette, ma az 1947-es békében meghúzott határok érvényesek
Kifejtés:
1920. május 6-án a nagyhatalmak átadták a magyar delegáció tagjainak a békeszerződés végleges szövegét. E mellé az újonnan megválasztott francia miniszterelnök, Alexandre Millerand kísérőlevele is társult, melyben a kormányfő minden magyar ellenjavaslatot visszautasított, ám – igen félreérthető módon fogalmazva – kilátásba helyezte azt is, hogy Magyarország a jövőben kiigazítást kérhet a Népszövetségtől.
A levél, ami valójában a brit és a francia politika változásainak eredményeként született meg, fenntartotta a reményt a magyar közvéleményben, hogy a trianoni béke valójában csak ideiglenes állapot. Egyes verziói szerint maga a béke csak száz esztendőre szól, utána az egészet felül kell vizsgálni.
A trianoni béke területi rendelkezései egyébként ettől függetlenül az 1938-as első bécsi döntéssel, majd az ezt követő területgyarapodásokkal valóban érvényüket veszítették. Jelenleg az 1947-es párizsi békeszerződésben megszabott határok vannak érvényben, melyek egyébként kicsit szigorúbbak voltak az 1920-ban megállapítottaknál. Azóta (néhány apróbb változást kivéve) ez az állapot nem változott. Érdekes azonban, hogy a trianoni béke néhány nemzetközi jogi passzusa még most is érvényes azért, mert a Népszövetség átörökítette azt az ENSZ-re. Jó példa erre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) való magyar tagság és számos vízjogi, folyamszabályozási szerződés.
Felhasznált irodalom:
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák. Budapest, 2022, Jaffa.
Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Budapest, 2020, Helikon.
