Állítás: Azért lett ilyen szigorú a béke, mert a nagyhatalmak vezetői (pl. Clemenceau) ellenszenvvel viseltettek Magyarország iránt.
Cáfolat: A trianoni béke több történelmi folyamat eredményeként jött létre, melyet nem lehet valamilyen magyarellenes összeesküvésre leegyszerűsíteni.
Kifejtés:
A Párizs környéki békék során a győztes nagyhatalmakat geostratégiai szempontok vezérelték, egyéni érzelmek nem játszottak szerepet a döntések meghozatala során.
Gyakran felhozott vád például, hogy a francia miniszterelnök, Georges Clemenceau, azért akarta megbüntetni a magyarokat, mert fia korábban egy magyar nőt vett el, akitől később elvált. A történethez azonban hozzátartozik, hogy Clemenceau mindvégig jó kapcsolatot ápolt egykori menyével, aki a válás után is a család franciaországi kastélyában lakott fiaival. A kormányfő lépéseit tehát nem magyarázza meg fia elhibázott házassága.
Az Európát a 19. század óta belengő nacionalizmus szellemében a legtöbb nemzet saját államban képzelte el a jövőjét, így a Monarchia népei is erre törekedtek. Woodrow Wilson amerikai elnök ezért a nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűzte ki a békekonferencia egyik céljának, ám szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy ez csak olyan esetekben valósulhat meg, amikor nem megy szembe egy nagyhatalom érdekeivel sem.
Ráadásul a háború során az antant propagandája felszította a magyarellenes érzelmeket, melyekből bőven jutott a békekötés idejére is. A magyar békedelegációt vezető Apponyi Albertet például a személyéhez köthető 1907-es, a magyar nyelv kötelező oktatását előíró törvény (az ún. Lex Apponyi) kapcsán próbálták hitelteleníteni, ám érveit mégis meghallgatták, melyek az angol felet, ha rövid időre is, de elbizonytalanították. Emellett a konferencián az amerikaiak és az olaszok is többször a magyar tervezet újragondolását javasolták. Ez semmiképpen sem annak a jele, hogy a magyarokat az antant tagjai gyűlölték volna.
Felhasznált irodalom:
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Budapest, 2010, Jaffa.
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák. Budapest, 2022, Jaffa.
Ormos Mária: Padovától Trianonig – 1918-1920. Budapest, 2020, Kossuth.
Margaret Macmillan: Béketeremtők. Az 1919-es párizsi békekonferencia. Budapest, 2005, Gabo.
A fénykép forrása: Michnay Gyula: Mint Mohammed koporsója. Szeged, 2001. https://mek.oszk.hu/15000/15050/15050.pdf . Michnay Clemanceau menyének unokaöccse volt, az egyetlen sikeres recski szökevény.
