A 19. századi szlovák-magyar szembenállás pártalapú volt?

  • 2024. augusztus 16.

Állítás:

A 19. században a szlovák-magyar szembenállás pártalapú volt.

Cáfolat:

A valóságban a közéleti szereplés és a politikussá válás útjai nagyon eltérőek voltak a magyar és a szlovák oldalon, hiszen a politizálás 1848 előtt a magyar nemesség monopóliuma volt.

Bővebben:

A 19. században egy nemesi családból származó magyar fiatalember számára a vármegyei hivatali karrier és közéleti szereplés könnyen elérhető volt, ahonnan akár az országos politika színpadára is tovább lehetett lépni.

Ezzel ellentétben a szlovák nemzeti mozgalomba belépők és ott politizálni kezdők  számára nem állt rendelkezésre az a terep, ahol közéleti tapasztalatot és politikai rutint szerezhettek volna.  Ennek oka az, hogy ők közrendűek, illetve sokszor igen alacsony sorból származó értelmiségiek; főként lelkészek, tanárok voltak. Ráadásul a közéleti szerepvállalás mellett valamit dolgozniuk is kellett, hogy el tudják tartani magukat és családjukat, ám munka mellett igen kevés idő és energia maradt a közéleti tevékenységre.

Ezzel a problémával nézett szembe Ľudovít Štúr is, aki az első olyan értelmiségi volt, aki a szlovák nemzetet politikusként képviselte és az utolsó rendi országgyűlésen képviselőként volt jelen.

Štúr egy szegény evangélikus tanító fia volt, aki már diák korától kezdve vállalt közéleti szerepet és a pozsonyi szlovák diákság vezetőjévé vált. 25 éves korában szembesült először azzal a dilemmával, hogy elvállalja-e a biztos megélhetést jelentő tanári állást, melyet a késmárki líceumban kínáltak számára, vagy inkább a közéleti karriert válassza, ami viszont rosszul fizető, alacsony presztízsű, bizonytalan munkákat ígért. Ám Štúr már korán elhatározta, hogy nem választ olyan pályát, amely annyira lekötné, hogy mellette ne tudjon teljes erejével a közéleti tevékenységére koncentrálni.

Ezért a korszakban nem maradt más bevételi lehetőség számára, mint a magántanítóskodás. Bevett szokás volt, hogy a jól tanuló, ám szegény sorból származó diákok tehetősebb, magasabb társadalmi állású családok gyerekeit oktatva fedezték tanulmányi költségeiket. Viszont alacsony presztízsű munkának számított, amihez Štúr messze túlképzett és már 25 évesen is túlkoros volt. Azonban ez volt az a munka, ami megadta neki azt a szabadságot, amire szüksége volt, ráadásul segített számára kapcsolatokat építeni magasabb körökben, ott is terjesztve politikai nézeteit.

Első magántanítványa egy görög herceg volt, akinek barátsága és anyagi támogatása lehetővé tette Štúr számára, hogy beutazza a Vág völgyét és bemutassa őt a szlovák nemzeti mozgalom vezető alakjainak. Ez a barátság ugyan politikai hasznot nem hozott a számára, de ismertséget és időlegesen jó fizetést igen.

A herceggel való tanár-diák viszony megszűnte után két évig komoly anyagi gondok között élt, azonban 1844-ben igen tekintélyes diákja lett az akkor már 39 éves Štúrnak: Ürményi József alnádor. A magát vékony testalkata miatt önironikusan csak Szúnyogkirálynak nevező főúr kezdetben csak saját (egyébként igen széles) műveltségének gyarapítása végett vett órákat Štúrtól, később azonban a szlovák nemzeti mozgalom egyik támogatójává vált. Támogatta egy szlovák nyelvű újság elindítását, s még Bécsbe is magával vitte tanárát, hogy híveket tudjon toborozni a szlovák ügynek.

Štúr legismertebb tanítványa minden bizonnyal Adela Ostrolúcka, vagy magyarosan Osztroluczky Etelka volt, az 1848-ban a magyar kormánnyal szembeforduló Osztroluczky család lánya. Etelka az 1850-es évek elején Bécsben vett órákat Štúrtól. A lány korai halálát követően terjedt el a kettejük szerelmi viszonyáról szóló pletyka. Štúrra viszont nagyon is jellemző volt, hogy a család által felajánlott magas hivatalnoki állást is visszautasította.

Štúr példája is mutatja, hogy egy szlovák nemzeti politikus hivatali és közéleti szerepvállalása tökéletes ellentétben állt egy magyar nemes karrierútjával.

Az eredeti szöveget átdolgozta: Szász Péter, történelemtanár.

Forrás:

Demmel József: Ľudovít Štúr és a Szúnyogkirály, avagy miből élt egy szlovák politikus a reformkori Magyarországon

Josef Klemens: Ľudovít Štúr portréja

Ürményi József (Borsos József felvétele)


Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott és online kiadványokkal, szakmai konferenciával. A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál magyar nyelvű lapja, a Napunk projektje.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.