Állítás:
A szlovák történelem nem nyúlik vissza régebbre 1993-nál, amikor létrejött Szlovákia.
Cáfolat:
A szlovákok történelme 1918 előtt egybe esik a Magyar Királyság történelmével, azt követően Csehszlovákia, illetve az önálló Szlovákia történelmével.
Bővebben:
A magyar közbeszédben gyakran felbukkanó élcelődés, hogy mint Szlovákia, vagy szlovákság. Az ország is éppen csak, hogy elmúlt harminc éves, ezért nincs értelme a történelméről beszélni. Másrészről viszont a magyar történelem kezdeteihez hasonlóan, a szlovák történelem kezdeteit is mítoszok lengik körül, amiket a szlovák politikusok és az arra fogékony szlovákok gyakran hangoztatnak. A legnépszerűbb ezek közül a nagymorva folytonosság mítosza. Ennek a lényege, hogy már a magyarok honfoglalása előtt Szvatopluk kiépítette a Nagymorva Birodalmat, a morvák pedig „ószlovákoknak” tekinthetők. Ennek a mítosznak kormányzati szinten is támogatottsága van Szlovákiában. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy 2010 óta áll Szvatopluk fejedelem szobra a pozsonyi vár udvarán.
Sajátos módon a magyarok körében is elterjedt ez a mítosz, csak éppen más olvasatban. Míg szlovák oldalon azzal a céllal hangsúlyozzák, hogy a magyarok sok mindent vettek át és tanultak a morváktól, addig a magyar oldalon azt emelik ki, hogy a honfoglalók legyőzték a Morva Birodalmat és alávetették a szláv népességet. Mára azonban a szlovák történészek többsége is elveti a szlovák központú nagymorva mítoszt, ugyanakkor nem szabad lebecsülni sem a nagymorva folytonosságot, ami nyelvi és kulturális hagyományokban él tovább. Még akkor sem, ha Szvatopluk idején még nem beszélhetünk szlovákságról, ugyanis ez a név először a 17. században tűnik fel a forrásokban; ám ekkor még földrajzilag nem behatárolható. A szlovák történészek egy része ugyanakkor előszeretettel használja a „középkori Szlovákia” kifejezést, ami alatt azt értik, hogy már a középkor idején létezett a szláv-szlovák nyelvi összetartozás tudata. Ez alapján a szlovákság középkori történelmének fontos dátuma 1381, amikor is Zsolnán a szlávok a németekkel azonos jogokat szereztek a városvezetésben. Később más felső-magyarországi városokban is sikerrel vívták ki maguknak ezt a jogot. A dolog érdekessége, hogy a 19. században erőre kapó szlovák nemzeti mozgalom nem hangsúlyozta ezt, mivel ők szerették a szlovákságot földművesekként látni és láttatni, nem pedig városlakó polgárokként.
A magyar és a szlovák történelemszemlélet abban is eltér egymástól, hogy merőben mást gondolnak arról, hogy a szlovákok milyen szerepet vállaltak a középkori magyar állam kiépítésében. A szlovák álláspont szerint a középkori Magyarország egy multietnikus állam volt, ahol az etnikai magyarságnak volt a legbefolyásosabb helyzete. Ugyanakkor az állam kialakításában részt vett a többi etnikum is, főleg a szlávok. A magyar szemlélet nem szereti ezt az álláspontot, és bár elfogadja az őslakos szláv népesség meglétét, ám nem népcsoportoknak, hanem csupán különálló közösségeknek látja őket.
Azonban senki nem vitatja el azt, hogy a modern állam kiépülésével a szlovákok egyre aktívabban alakították a Magyar Királyság történelmét. Nem igaz tehát, hogy a szlovákoknak nincsen történelme.
Az eredeti szöveget átdolgozta: Szász Péter, történelemtanár.
Forrás:
Szalay Zoltán: A szlovákoknak nincs történelmük? (Magyar–szlovák történelmi mítoszok 1.) — Napunk (dennikn.sk)
Szvatopluk a Prostějov kastély ábrázolásán
Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott és online kiadványokkal, szakmai konferenciával. A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál magyar nyelvű lapja, a Napunk projektje.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.
