Állítás:
Kubala László, a legendás spanyol futballista valójában szlovák-magyar volt.
Cáfolat:
Kubala saját magát leginkább világutazóként jellemezte.
Kifejtés:
Kubala László, szlovákul Ladislav Kubala 1927-ben Budapesten született szlovák családba, anyai nagyapja viszont lengyel volt. Szlovákul mégsem beszélt igazán jól, helyette inkább magyarul, majd élete későbbi szakaszában viszont már főleg spanyolul beszélt.
Meglehetősen rossz körülmények között nevelkedett, iskola helyett inkább a grundra járt focizni. Tehetségének köszönhetően 17 évesen a Ferencváros játékosa lett, ahonnan a jobb élet reményében Pozsonyba költözött, és az SK Bratislava játékosa lett. Nem nyelvtudása, inkább származása okán hamar megkapta a csehszlovák állampolgárságot, majd hamarosan a válogatottba is bejutott. Volt olyan meccs, hogy a csehszlovák csapatban ő képviselte egyedül a szlovákságot.
Rövid, ám meghatározó időt játszott Pozsonyban. Edzője húgát vette feleségül, ami sokakat felháborított, mert az asszony egyrészt idősebb volt nála, ráadásul egy másik házasságot bontott fel miatta. Ötven évet éltek le együtt. Pozsony után a Vasasba igazolt, de vonzotta a profi futball szabad világa. Ekkoriban a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ezt ideológiai okokból tiltotta a játékosoknak, ezért Kubala úgy döntött, hogy családjával együtt disszidál. 1949 januárjában hamis iratokkal, lopott szovjet egyenruhában, szovjet jelzésű teherautón hagyta el Magyarországot. Néhány héttel később felesége (kisfiukkal együtt) egy felfújt autógumi-belsőben szökött át a Dunán Pozsonyból Ausztriába.
Olasz klubok versenyeztek érte, köztük a korszag legnagyobb klubja, a Torino is. A nagy érdeklődés ellenére nehézséget okozott a számára, hogy szerződtetni tudják, ugyanis az MLSZ minden követ megmozgatott a FIFA-nál, hogy hosszú eltiltást kapjon és ne lehessen leigazolni.
A megoldást számára Franco tábornok Spanyolországa jelentette. Franco kijelentette, hogy abban az esetben, ha a FIFA akadékoskodna, Spanyolország kilép a FIFA-ból. Végül aztán 1950-ben a Barcelona játékosa lett, ahol ontani kezdte a gólokat és hamar hatalmas népszerűségre tett szert. Annyi nézőt vonzott a játéka, hogy miatta kellett felépíteni a Camp Nou stadiont. Játékfilmekben szerepelt, még képregény is készült az életéről. Később edzőként 11 évig irányította a spanyol válogatottat. A rezsim természetesen igyekezett kiaknázni Kubala népszerűségét a maga javára: ő lett az üldözött sportember, aki a kommunizmus elől menekült Spanyolországba.
Ám hiába lett a neve fogalom külföldön, hiába játszott három válogatottban is (csehszlovák, magyar, spanyol) Magyarországon továbbra is Puskás számít a legkedveltebb labdarúgónak. Kubala egy 2010-ben sportújságírók által összeállított népszerűségi listán a 7. helyen szerepelt.
Az eredeti cikket átdolgozta: Szász Péter, történelemtanár.
Forrás:
Kubala László (Wikimedia Commons)
Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott és online kiadványokkal, szakmai konferenciával. A Történelemtanárok Egylete és a Denník N hírportál magyar nyelvű lapja, a Napunk projektje.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.
