A Károlyi-kormánynak semmilyen külpolitikai koncepciója nem volt

Állítás:

A Károlyi-kormánynak semmilyen külpolitikai koncepciója nem volt.

Cáfolat:

A Károlyi-kormány kezdetben egy jól behatárolható külpolitikai koncepcióval rendelkezett. Ez három alappillérből állt: 1. minden harc beszüntetése, tárgyalásos béke; 2. a történelmi Magyarország határainak sérthetetlensége; 3. Magyarország föderális átalakítása. Mindezt kiegészítette az antantbarát politika. 1919 március elejére maga Károlyi is belátta tévedését és változtatott ezen.

Bővebben:

A Károlyi-kormány kezdetben egy jól behatárolható külpolitikai koncepcióval rendelkezett. Ez a következő alappillérekből állt: pacifizmus, integritás, föderáció. A pacifizmus Károlyiék számára azt jelentette, hogy a háború után a szemben álló felek vitás kérdéseikről nem a fegyverek útján döntöttek volna, hanem a tárgyalóasztal mellett. Ugyanakkor a pacifista eszmék hangoztatásával szerették volna elhatárolni magukat a korábbi vezető elit háborús szerepvállalásától, ezzel bizonyítva az antantnak, hogy ez a kormány már nem ugyanaz, mint a háború alatt. Ezáltal próbálták meg elkerülni a súlyosabb békefeltételeket. A másik két alappillér szorosan összefüggött. A Károlyi-kormány alapvetően a történelmi Magyarország területi integritása, azaz (Horvátország kivételével) határainak sértetlensége mellett foglalt állást. Ám ezt összekapcsolták (a wilsoni elveknek megfelelően) egy gyökeres belső átalakítással. Magyarországot föderális alapon kívánták átalakítani. Ez a Jászi Oszkár által kidolgozott úgynevezett „keleti Svájc” tervezet volt, mely szerint az országot nemzetiségi tömbök szerint kellett volna területi egységekre osztani, ahol minden nemzetiség széles körű (kulturális, nyelvi, önkormányzati) autonómiát élvezett volna. Ezzel a lépéssel a nemzetiségek elszakadási törekvéseinek szerettek volna gátat szabni, illetve az antant felé akarták bizonyítani a korábbi magyarországi nemzetiségi politikával való szakítást. Így próbálták meg az antant vezetői számára elfogadhatóbbá tenni a történelmi Magyarország területi integritásának eszméjét. Mindezen elképzeléseket pedig kiegészítette Károlyi antantbarát politikája.

De azt is hozzá kell tennünk, hogy az idő előre haladtával, ahogyan egyre nyilvánvalóbbá vált ennek a koncepciónak a tarthatatlansága úgy váltak egyre kapkodóbbá a magyar kormányzat intézkedései is. Végül Károlyi 1919. március 2-i beszéde már azt jelezte, hogy ha későn is, felismerte politikai tévedését. A Székely Hadosztályt meglátogatva kijelentette: „hogyha pedig a párizsi békekonferencia … Magyarország földarabolása mellett döntene, akkor mi a végszükség esetében fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot”. 

Szabó Viktor

2013. február 24.