A rendszerváltás után vagy saját hibájukból, vagy a többség előítéletei miatt kerültek utcára

Állítás:

A rendszerváltás után a vagy azért lettek munkanélküliek a romák, mert rossz volt a hozzáállásuk, vagy (mások szerint) kizárólag azért, mert előítéletes volt velük szemben a többség.

Cáfolat:

Egyik állítás sem igaz. Az ok a roma társadalom szerkezetében rejlik, és bár hozzájárultak ehhez a társadalmi előítéletek, de önmagukban nem magyarázzák.

Bővebben:

Kódolva volt, hogy a kapitalizmus kialakulásával, amikor a foglalkoztatottság szintjét elsősorban a munkaadók gazdaságossági számításai határozzák meg, a romák foglalkoztatása gyorsan megváltozhat – és így is történt. (Lásd az 1. ábrát, az aktív kereső férfiak 1971 és 1993 közötti arányának alakulásáról!) 

Ahogy a 20. század elején kialakuló tömeges roma munkanélküliség (mint szó volt róla), úgy az 1990 körül pár év alatt kialakuló tömeges roma munkanélküliség sem a cigányok „mentalitásáról”, „hozzáállásukról” szólt (a „túl bőkezű szociális juttatások" rosszindulatú mítoszáról nem is beszélve). 1985 és 1993 között Magyarországon összesen 1,2 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma – az állandó állással rendelkező romák száma ugyanezen idő alatt 69 ezerrel csökkent.

A tömeges roma munkanélküliséget nem a többségi társadalom diszkriminációja okozza – de utóbbi nyilvánvalóan hozzájárul a jelenséghez. A cigányok elsősorban azért nem jutnak munkához, mert az átlagosnál alacsonyabb az iskolai végzettségük, illetve felülreprezentáltak a válság sújtotta, fejletlen vidékek lakói között. De érdemes szemügyre venni a 2. ábrát: a 8 osztályt vagy kevesebbet végzett nem cigányok helyzete is nehéz, mégis, szembeötlő a különbség a romákéhoz képest.

Dupcsik Csaba

Feltöltés: 2016. augusztus 4. 

Irodalom:

Dupcsik Csaba (2009) A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008. Budapest: Osiris.

Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella (2004)  A magyarországi cigányság, 1971–2003, Budapest: Gondolat – MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet.

Kertesi Gábor (2000) Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. In: Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia (szerk.) Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Budapest: Aktív Társadalom Alapítvány – Új Mandátum. 425-469.