A forradalom az 1945 előtti rendszer visszaállítására törekvő mozgalom volt

Állítás: A forradalom az 1945 előtti rendszer visszaállítására törekvő mozgalom volt.

Cáfolat: A forradalom résztvevői közül csak elenyészően kevesen törekedtek a Horthy-rendszer visszaállításra.

Bővebben: A forradalom célkitűzéseinek alapja a műegyetemisták október 22-i 16 pontja volt, ebben a legcsekélyebb mértékben sincs utalás a horthysta restauráció követelésére. Annál inkább tartalmazza a függetlenségi törekvés mellett az „igazi” szocializmus megvalósításának útját, vagyis a sztálinizmushoz kapcsolódó jelenségek teljes megszüntetését, a sztrájkjog biztosítását, a normarendszer revízióját, a bérek rendezését. Másrészt polgári demokratikus követeléseket is tartalmazott: az általános, egyenlő és titkos választások kiírását valamint a jogállamiság (nem így nevezték) helyreállítását.

A forradalom napjaiban is főleg a szocializmus megvalósíthatóságára törekvők és az 1945 1948 közötti koalíciós időszak hívei voltak a legnépszerűbbek.

A szocializmus megjavítását a reformértelmiségiek, a népi értelmiségiek egy része és követőik tűzték ki célul. A rendszer tartóoszlopának hirdetett ipari munkásság további kedvező perspektívákat látott a „szocialista iparosításban”. Szerte az országban kialakult munkástanácsok célkitűzései is szocialista jellegűek voltak.[1] A külvárosokban, falvakban megalakuló forradalmi bizottságok inkább a polgári (főleg a paraszti kistulajdonosi) demokrácia hívei voltak. Innen eredt a harmadik utas elképzelés, amelynek komoly tömegbázisa lett volna: a kis magántulajdonok, az önkéntes alapon létrejövő szövetkezeti formák létrehozása.

A forradalomban résztvevők többsége nem őrzött jó emléket a Horthy-rendszerről, nyomorogtak, ki voltak szolgáltatva az önkénynek. E szigorúan hierarchizált világ visszatérésekor nem remélhettek társadalmi felemelkedést. A kapitalizmust jobbára összekötötték ezzel a rendszerrel. A nyugati típusú polgári demokráciákat nemigen ismerték, ezért elutasították.

Eörsi László

2018. október 5.