Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt...

Nem Horthy volt a felbujtó?
Száz éve gyilkolták meg Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét, és Bacsó Bélát, a munkatársát. A gyilkosság pontos körülményei azóta sem tisztázottak. Szinai Miklós 1988-ban megjelent könyvében (Ki lesz a kormányzó?) alaposan utánajárt a kérdésnek, és ar(...)
Szabadkőművesek - mítoszok és tények
Kevés mozgalom van a világban, amely körül annyi vita és félreértés lenne, mint a 18. században kialakult szabadkőművesség, amely Angliából indult el, és mára világméretű mozgalommá vált.[1] Bár eredete homályba vész, a leggyakrabban 1717-et tekintik a sz(...)
A sikertörténelem tordai csatája
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT).* Ami meglepő, hiszen e részletező szabályozás megjelenése előtt, a már ismertté vált k(...)
Hol és hogyan kínálta fel jövedelmét Széchenyi az Akadémiára?
Az MTA-viták kapcsán a kezdetekről: miért nem az „igazi” alsótáblán ajánlotta fel Széchenyi az éves jövedelmét? Mi az a kerületi tábla, hol ülésezett Pozsonyban és miért? Hogyan lehet a hatvanezer 3600, és még egyszer hatvanezer? Mi köze a szlovák függetl(...)
A népi-nemzeti ellenzék és a társadalomkritika
A rendszerváltás egyik fontos eseménye volt a harmincegy éve, 1988. június 27-én lezajlott budapesti tömegtüntetés. Az erdélyi falurombolás ellen szervezett akció megszervezésében aktív szerepet játszott a „népi ellenzék”, amely korábban kevésbé vállalt k(...)
Demokráciát, vízlépcső nélkül! - Rendszerváltás és környezetvédelem
Harminc éve, 1989. április 22-én rendezték az első Föld napi megmozdulást Budapesten, mégpedig az olasz Radikális Párt itt tartózkodó képviselői és hazai ellenzéki tiltakozók. A környezetvédelmi tüntetések – elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcső megépítés(...)
Kelet-Európa félremagyarázva
Schmidt Mária hosszú blogbejegyzésben ítéli el a „Nyugatot”, amelynek képviselői Kelet-Európára, mint az elmaradott civilizáció sötét vidékére tekintenek lenézően, és az Európai Unió fellegváraiból oktatják ki a valaha a vasfüggöny mögött élő kisállamok n(...)
A trianoni békeszerződés gazdasági következményei
Tomka Béla másképp látja Trianon gazdasági hatásait, mint a korábbi szakirodalom. Az alábbi cikk a tanulmányok között olvasható hosszabb írásának rövidített változata.* Miért nem helytállóak az eddigi megközelítések? A békeszerződés hagyományos gazdaság(...)
Élt-e Boldog Özséb, a pálos rend alapítója?
Természetesen élt. Hiszen 2008-ban a Szentszék hivatalosan is engedélyezte tiszteletét, színtársulat, kilátó, plébánia, utca van róla elnevezve, szobrai állnak, és a legutóbbi időkig minden rendtörténet, kézikönyv, ismertető, többek között a Wikipédia is (...)
Jakobinus és bolsevik verziójú szabadkőművesség?
A szabadkőművesekről szóló összeesküvéselmélet immár kormányszinten kapcsolja össze a páholyokat a jakobinusokkal és a bolsevikokkal. De milyen alapon? „Miért van egyáltalán ez a migráció? Alapvetően ennek a gyökéroka az, hogy évszázadokkal ezelőtt kezd(...)
Hogyan oktassuk a kamuhírek felismerését az iskolában?
A városi legendákkal, tévhitekkel foglalkozó Urbanlegends.hu szerzőjeként új cikksorozatomban abban próbálok segítséget nyújtani középiskolás tanárok részére, milyen eszközökkel taníthatják meg diákjaiknak az online infók hitelességének ellenőrzését. Ka(...)
Tudatlansággal a nem létező tabuk ellen - Bayer Zsolt és a felvilágosodás kora
Olyan lendülettel győzi le a jakobinusok nem létező bálványozását, mint egy macska a szellőtől meglebbenő asztalterítőt. És ő is belegabalyodik kissé. A felvilágosodás, mint ősgonosz „Ott van minden a múltban. Csak venni kell a fáradságot és elő kell bá(...)
Történelem a valóságon túl
Azt mondják, a 2016-os angol, amerikai és magyar politikai blődli-kampányok után a tények, a valóság vagy az igazság utáni politika kora kezdődött el. Mintha ugyanez történne a történelemmel is. „Hatvan évvel a forradalom után azok, akiknek személyes eml(...)
Egy történelmi tény teremtése
Éppen hat évvel ezelőtt, 2011. január 20-án jelent meg a magyar nyelvű neten egy olyan valótlan állítás, melyből széles körben elterjedt történelmi legenda keletkezett. Az igazi, klasszikus történelmi tévtan születését és elterjedését ezúttal lépésről lép(...)
Trianonról tárgyszerűen
Nehéz napok várnak a Trianon körül tenyésző legenda-ápoldákra. Ugyanis a „Trianon 100” MTA-Lendület Kutatócsoport kéttucatnyi, jelentős részben fiatalokból álló csapata – november 24-i bemutatkozásukból következtethetően – sokat fognak tenni a békeszerződ(...)
Csend a halk herceg körül
Ritkán köszönhetnek olyan sokan olyan sokat egyetlen embernek, mint a magyarok nemzedékei éppen neki. Mégis, noha egyik hadi ellenfelének, Thököly Imrének szobra áll a fővárosi Hősök terén, és nem messze onnan sugárút is viseli a nevét, őneki magának még (...)
Szintén „feltaláló”
A magyar technikatörténetben nem ismeretlen az, hogy egy szabadalom nem annak a nevén fut, aki a találmányt kiagyalta. Ilyen eset volt egy helikopter-forgószárny esete is. Az 1909-es németországi szabadalmat a magyar Dr. Madzsar József orvos és Barta Mik(...)
Már kiirtani sem akarták a magyarokat?
Az alábbi írás az amúgy is legendákkal tűzdelt pozsonyi csatával kapcsolatban egy gyakran emlegetett téves állítást vett célba. Nem volt rendelet, és nem tervezték a magyarok kiirtását. Csak ki akarták őket űzni Bajorországból. De még ezt is csak egy hats(...)
A lehető legkisebb mértékben sem elfogadva! – áltörténelem az új tankönyvekben
Az egyre elégedetlenebbé váló tanárok egyik követelése a szabad tankönyvválasztás visszaállítása. Ezt Rétvári Bence államtitkár hárította a február 9-i Klubrádióbeli nyilatkozatában: szerinte a nyilvánosságra került hibák „a lehető legkisebb mértékben sem(...)
A pacifista hadügyminiszter
Linder Bélát, aki 1918 novemberében mintegy kilenc napig volt a Károlyi-kormány hadügyminisztere, szokás azzal vádolni, hogy pacifista beszéde – melyben azt mondta, „nem akarok többé katonát látni!” – és magatartása hozzájárult a trianoni katasztrófához. (...)
Amiről nem is tudtad, hogy meg akarod kérdezni (A Horthy-korról II.)
Szellemes és találó a Kérdések és válaszok a Horthy-korról című kis könyvecske borítója. Csupa kitűző, Trianon-jelvénytől a légó-emblémáig, sportjelvénytől iskolacímerig, továbbá szervezetek – szociáldemokrata, cserkész, széljobbos – emblémái, végül, a so(...)
Az agyak elrablása
„Az agyak elrablása.” Ez a címe a Pannon enciklopédia, a magyarság kézikönyve című album (főszerk. Halmos Ferenc, szerk. Kuszák Ágnes, Mézes Márta, Bp. Urbis, 2005) 260-261. oldalán olvasható fejezetnek. Mielőtt azt hinnénk, hogy a sci-fi-be oltott horror(...)
Eltitkolt őskrónika?
Ha az ember őstörténeti témában keresgél a világhálón, akkor hamar bele fog botlani a Tárih-i Üngürüsz című, a magyarok történetét feldolgozó krónikába. Ha rákeresünk a megfelelő Wikipedia-cikkre, akkor ott számtalan tévedést és félreértést olvashatunk a (...)
Lázár Andor nem létező emlékművéről
Élénk vitát váltott ki Hóman Bálint tervezett székesfehérvári szobra. Egyesek szerint történészi nagysága miatt illeti meg (pedig Hajnal Istvánnak vagy Szekfű Gyulának sincs szobra), mások szerint lokálpatritótaként érdemli meg, pedig mint ilyen sem egyed(...)
Sem örök lázadók, sem örök vesztesek
Pálffy Géza a Bocskairól és Zrínyiről szóló új szemléletű cikkei után ezúttal egy hasonlóan eredeti tanulmánnyal gazdagította a Tényleg!/?-et, mely itt olvasható. Továbbgondolása alapvetően változtathat a 17. század iskolai beállításán is. Pálffy bemutat(...)
Miért nem bombázták Auschwitzot a szövetségesek?
„A nagyhatalmak rendelkeztek fényképekkel azokról a vasútútvonalakról, amelyeken a vonatok a halálba szállították a zsidókat, keresztényeket, romákat és homoszexuálisokat. Mondják meg nekem, miért nem bombázták le ezeket a vasúti utakat?” – kérdezte Feren(...)
Hová tűntek a demokraták? (A Horthy-korról I.)
A hagyomány Néhány hete az Index újságírója érdeklődött az új, állami kísérleti tankönyv Horthy-korról szóló részéről. A cikkben megemlített egyik probléma kifejtése következik. Nem csak a könyv[1] hiányosságáról van szó; a Horthy-kori belpolitikai visz(...)
A kártékony történelem
A történelem öl, butít és nyomorba dönt. Különösen a félreértett, vagy meghamisított. Adolf Hitler, mint a Mein Kampfból sejthető, elhitte az antiszemita történetmagyarázóknak, hogy a középkorban azok a német városok hanyatlottak le, amelyek beengedték fa(...)
Bevándorlók, menekültek mint bűnbakok – száz éve
Ha bajban van, vagy kevesli a sikereit, forduljon a menekültekhez! Illetve ellen. Bihari Péter cikke feltárja, hogyan használták fel a közírók és politikusok a zsidó bevándorlók ügyét még akkor is, amikor már többen mentek, mint jöttek. Sokan úgy tudják,(...)
Hogy kerülnek az aradi vértanúk a színpadra?
Miután a bécsi Burgtheater vendégelőadása után a társulat egyik tagja politikai tartalmú nyilatkozatot olvasott fel a Nemzeti Színházban a magyar közállapotokról, a színház vezetése a sajtóhírek szerint azzal tromfolt, hogy kivetítették az aradi vértanúk (...)
Törikönyvek légüres térben
Ők ott sem voltak. Sarkítva ez volt a tankönyvszerzők védekezése, mikor az ELTÉ-n március 27-én megrendezett szakmai vitán szembesültek a kritikai észrevételekkel. Az eseményről, az elhangzott tankönyvkritikákról részletesen beszámolt az Index és a Népsza(...)
Felhasznált középkor
Hogyan használják térségünkben politikusok, tudósok és állampolgárok a középkori történelmet? Erről végeztek kutatást a Közép-európai Egyetemen Klaniczay Gábor irányításával 2003-2005 között; eredményeként egy konferencia és egy kiállítás is született, mi(...)
Kié Zrínyi? A „költő és hadvezér” új megközelítésben
Zrínyi Miklós nem a bécsi udvar akarata ellenére vezette téli hadjáratát, hanem épp annak megbízásából. Pálffy Géza újabb cikke[1] számos más ponton is szakít a közkeletű Zrínyi-képpel. Az utókor változó Zrínyi-képei 1664 novemberében Csáktornya mellet(...)
Ezotéria, vallás és szenvedély a történelmi legendákban
Az alábbi írás a Lezáratlan akták – viták a magyar és egyetemes történelemről c. konferencia megnyitó előadásának részlete. A konferenciát 2014. október 10-én tartották a Nyíregyházi Főiskolán.[1] A Történelem, rejtély, tévtörténet című előadás itt nem kö(...)
A funkció sara - emlékmozzanatok egy történészkonzíliumról
(Az Oktatói Hálózat történész vitája, 2015. január 20. ELTE BTK.) Hiába a nagyelőadó hatalmas arénája, odalent a mélyben nem gladiátori viadal dúlt a történészek között. Inkább klinikai előadásnak tűnt, ahol egy nagy beteg tüneteit mutatták be a neves do(...)
Min alapszik? - Tankönyveink és Bocskai
Vajon valóban alaptalan a Tényleg!/? állítása, miszerint "1950-es évekből eredő legendák szerepelnek a tankönyveinkben" Bocskairól? Az év első napján került ki honlapunkra Pálffy Géza történész cikke a Bocskai-legendákról. A cikk szerkesztői leadje, vag(...)
Bocskai-szobrot a Március 15. térre?
Bocskai István kapcsán régi, részben az 1950-es évekből eredő legendák szerepelnek történelemkönyveink egy részében. Ezeket cáfolja Pálffy Géza, a téma kutatója egy szoborállítási ügyben adott, 2013-as szakvéleményében. Az eredeti szakvélemény a Tanulmány(...)
Védőangyalok Berlin felett*
"Azt hiszem, legkésőbb 89 októberében valaki megparancsolhatta, hogy az összes védőangyal, aki csak Európában rendelkezésre áll, mind jöjjön az NDK fölé." 1989. november 4-én, egy szombati napon hatalmas és békés tüntetés volt Berlinben. A sok-sok követe(...)
Szabad, ami nem tilos?
A Veritas Történetkutató Intézet honlapján dr. Szakály Sándor főigazgató beköszöntő szövegében az alábbiakat olvassuk: „egyet mindenkor szem előtt tartunk, azt, amit egykoron a »Haza bölcse«, Deák Ferenc mondott 1848-ban – ezért is választottuk ezeket a v(...)
Idegenfélrevezetés
Az alábbiakban egy rendhagyó úti beszámoló következik egy lengyelországi utazásról, melyben kiemelt szerep jut az idegenvezetőnek. „Hétvége Krakkóban” Egy júliusi szombat hajnalán indult el a buszunk a Déli pályaudvartól, a „Hétvége Krakkóban” út befize(...)
Boszniai piramisok: a kőgolyóktól a rovásírásig
„A bosnyák, aki dombra ment fel…” című írás II. részéből kiderül, miért hiszik egyesek, hogy a "piramisokat" hun-magyarok építették 34.000 éve 3. „Misztikus kőgolyók”. Hasonló a helyzet azokkal az impozáns, nem ritkán méteres átmérőjű, feltűnően szabályo(...)
A bosnyák, aki dombra ment fel, de piramisról jött le
Semir Osmanagič és a „Boszniai Piramisok Völgye” Legenda születik Szarajevótól északnyugatra, mintegy 30 km távolságban fekszik Visoko, egy 17 ezer lelket számláló kisváros, melynek nevét 2005 áprilisában egy nagy visszhangot kiváltó felfedezés tette vi(...)
1848 – dilemmák és bolondériák
Interjú Hermann Róbert történésszel a szabadságharccal kapcsolatos vitákról, tévhitekről és a történelmi alternatívákról.* Német-orosz és francia-osztrák háború? Több helyen is lehetett olyasmit olvasni, hogy semmi értelme nem volt vállalni a szabadság(...)
Putyin elveszett levele Széchenyi fiáról, aki Petőfi
A végén a műsorvezető megkéri a nézőket, küldjék be, ha náluk van Putyin elveszett levele, amit a barguzini Petőfiről írt a magyaroknak. Egy egyórás TV műsor Drábik Jánossal, amit nem lehetne parodizálni, mert fokozhatatlan. Pszichológusoknak és paranoia-(...)
A gyűlölt Tisza István
Miért éppen Tisza István lett politikai gyilkosság áldozata a magyar vezetők közül? Az alábbiakban hosszabb részleteket közlünk a Kommentár 2011/5. számában megjelent tanulmányból. Az eredeti, forráshivatkozásokkal itt olvasható. A konok következetességű(...)
A házelnök, a zsidó bankár és az áltörténelem
Elzúgtak a kampányok, de hatásuk itt marad velünk, és nyomot hagyhat a történeti köztudatban is. Előfordult ugyanis, hogy a politikai üzenetet hamis históriai érvek támasztották alá, olyan komoly fórumon és akkora nyilvánosság előtt, hogy az képes lehet t(...)
Hogyan adta át Haynau Széchenyi Lánchídját?
A budapesti Lánchidat tízévi építkezés után Julius Jacob von Haynau és Karl von Geringer adta át 1849. november 20-án délben. Előbbi a szabadságharc leverője, a magyarországi császári hadsereg parancsnoka volt, utóbbi a magyarországi polgári ügyekért fele(...)
„A magyar férfiak 73,3 %-a már az őskőkorban a Kárpát-medencében élt apától származik”
Czeke András A Magyarok génállománya (sic!) című cikkében, Czeizel Endre genetikus egy könyvének megadott helyére (235. oldal, 3. bekezdés) hivatkozva magabiztosan kijelenti, hogy a mai magyar férfiaknak "73,3%-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében (...)
Az ún. "Bethlen-Peyer paktum" legendái
A kitűnő Rubicon folyóirat honlapján egy évfordulós írással emlékezik meg az ún. „Bethlen-Peyer paktumról”. Az írás - nyilván szándékolatlanul - számos ponton az 1990 előtti, szociáldemokrata- és Peyer-ellenes beállítást „örökölte meg”. Ez nemcsak e lap h(...)
Miért nem hisznek a történészeknek?
Történelmi legendákat nemcsak Magyarországon gyártanak. A Kennedy-gyilkosság évfordulója kapcsán a legendák keletkezésének és életerejének okait gondolta végig Hahner Péter*. A címben foglalt állítást finomíthatjuk kissé. Bizonyos dolgokat természetesen(...)
Adalékok a pozsony-ligetfalui tömeggyilkossághoz
A utóbbi időben, Janics Kálmán halálának évfordulója kapcsán sokfelé lehetett olvasni egy 1945-ös szlovákiai magyarellenes tömeggyilkosságról, melyről egykor ő írt először. Valóban előfordulhatott ilyesmi? Ha igen, kik követhették el a gaztettet? Valóban (...)
Cserbenhagyta a Nyugat Magyarországot 1956-ban?
Ötvenhét évvel előtt, 1956. november 12-én tűzte a napirendjére a magyar kérdést az ENSZ Közgyűlése. Valóban ez volt minden, amit a Nyugat a magyarokért akkor tehetett? Harold E. Stassennek volt jobb ötlete, de nem biztos, hogy sikerrel járt volna, ha mel(...)
„Magunkénak érezzük a lapot”
Harminc évvel ezelőtt a hallgatók egy irodalmi-közéleti folyóirat fennmaradásáért mozdultak meg – hogyan lett ebből rendőrségi egyetemfoglalás, az illetékes elvtárs botrányos kifütyülése és 1956 megtapsolása? „Arculattá kezdenek jegecesedni” „Krassó Gyö(...)
A Mozgó Világ vita - a hangszalag részletei
Hangszalag beszámoló Budapestről. A Mozgó Világ elleni intézkedések vitája az ELTE Jogi Karán 1983. október 28-án 18 óra és 21 óra 30 között. Irodalmi Ujság, 1984. 1. Párizs (Az esemény hátteréről lásd cikkünket.) Részletek Tóth Dezső: Kedves barátaim,(...)
A történelem variálja önmagát – ruharendelet egy művészeti főiskolán – 1932-ben
Más hasonlóságok is vannak, melyek a minapi kaposvári esettel rokonítják a régit: például a dresszkód kiváltotta felháborodás, egy ott oktató művész nyilvános apellálása, illetve a csoportos (majdnem) meztelen tiltakozás. A további hasonlóságok és különb(...)
„Kódolva volt az életembe” - Egy volt szélsőjobbos diák és tanárának beszélgetése
Hat éven át tanultál történelmet a gimnáziumban – végig tőlem.[*] Számomra érthetetlen volt, kicsit fájdalmas, de persze érdekes is, hogy valaki, aki a tanítványom, ebben a diákkörnyezetben, mitől kezd nagy-magyarországos pólókat viselni, trianonos matric(...)
A magyar nép 30 000 éve él itt?
Széles körben terjed a világhálón az a képtelenség, hogy a magyarság ősei már több tízezer évvel ezelőtt hazánk területét lakták. Lehetséges-e egyáltalán, hogy bármely ma ismert nép közvetlen elődeit (amellyel ma kontinuitás is kimutatható) felfedezhetjük(...)
A tudomány határai II. - A kitalált középkor
Folytatjuk Láng Bendek Történetírás – a jó, a rossz és a relatív című írásából vett részletek közlését. A teljes szöveg (a Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai című könyv egyik fejezete) a Cikkek, tanulmányok rovatban olva(...)
A tudomány határai I. - A holokauszttagadók módszertana
Láng Bendek Történetírás – a jó, a rossz és a relatív című írása egy izgalmas tudománytörténeti könyv egyik fejezete. (Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai. Bp. Typotex 2008). A könyv azt vizsgálja, meddig terjed a tudomán(...)
A Habsburgok, akik el akarták venni a múltunkat
Hogyan terjesztette el parancsra a finnugor nyelvrokonságot a gonosz Hunsdorfer, és miért nem igaz egy betű sem az egészből? A történelem egyik legördögibb terve Kritikus véleményt olvashatunk a Tényleg!/?-ről és főleg annak a sumer-magyar származásról (...)
Hogy került a gőzhajó a Balatonba?
1846-ban, amikor a Sió még nem volt hajózható, gőzhajógyár pedig nem volt a tónál, hogyan kerülhetett a Balatonba egy gőzhajó? Miképpen kötött ki, ha nem voltak még kikötők? Mi köze volt a sóhoz, és mik voltak az első osztály luxus extrái? Széchenyi rés(...)
Történelemhasználat – avagy tények, logika, nyelv az eszmével szemben
Bakay Kornélról III. Amikor már semmi sem számít, sem idő, sem tér, sem alany, sem állítmány. A törökbarátok törökellenesek voltak. A Habsburgok nem hálálták meg nekünk, hogy 700 évig harcoltunk ellenük, hanem felosztottak minket Trianonban. És más hason(...)
Történelemhasználat – avagy előtte és utána
Bakay Kornélról II. Hogyan jutott a régész a rendszerváltás után a sérülékenytől a győzhetetlenig, az otrombától a csodálatosig, a fosztogatástól az osztogatásig, bizonyítandó, hogy mi vagyunk a legjobbak? (A Történelemhasználat - avagy az eszme nem vész(...)
Történelemhasználat – avagy az eszme nem vész el…
Bakay Kornélról I. Háromrészes sorozatunk a márciusban kitüntetett Bakay Kornél régész történelemhasznosításával foglalkozik, mely sok ponton hasonlít a leninistákéra. Az első részben a gyűlölet és harc szerepéről lesz szó. „A múltat végképp eltörölni(...)
A Politikai Bizottság a facebookon
Ezúttal az MSZMP vezetők 1974-es facebook üzenetváltása jutott szerkesztőségünkhöz. Ünnepi komolytalankodás - másodszor Eseménymeghívás: Értekezlet. Téma: a május 1-i direktívák Idő: 1974. március 24. du. 15.30 Jászai Mari tér. MSZMP Pártközpont 3. e(...)
Konspiráció az "Angol királynőben"
Sajátos, konspirációs körülmények között született meg Deák Ferenc 1865. április 16-án napvilágot látott húsvéti cikke. Húsvét előtt néhány nappal Salamon Ferenc történész, a Pesti Napló újságírója éppen szokott munkáját végezte a szerkesztőségben. Várat(...)
"Rád ragyog végre a fényteli nap"
A történelmi felelősséghárításhoz Csernok Attila is hozzáteszi a magáét: az április 4-ével fémjelzett korszak megszépítése ugyanis egy tőről fakad a Horthy-kor mosdatásával. Felelősséghárítás Április 4-ét régen mint Magyarország szovjet „felszabadítás(...)
Diktatúra demokratikusan
Demokratikus úton kapott felhatalmazást a náci kormányzat a dikatatúra kiépítésére, és ezen belül arra, hogy nyolcvan évvel ezelőtt megtegye az első diszkriminatív lépéseket. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1933. április 1-én rendelték el Németországban a zsidó (...)
„Azt hiszi, a magyarok fel kívánnak hagyni alkotmányukkal?”
A magyar emlékezet nem vesz tudomást Kaiserfeldről, pedig 1865. március 31-i beszédének kulcsszerpe volt abban, hogy Deák megírta a Húsvéti cikket.* Remekül szórakoztak a bécsi Karl színház nézői 1865 áprilisának elején, mikor Anton Ascher egy vígjátékb(...)
Petőfiék üzenetei a facebookon
A Tényleg!(?), mely hétköznapokon búskomor elszántsággal küzd az áltörténelem ellen, az ünnep alkalmával maga is beáll áltörténelmet gyártani. Rendkívül értékes, eddig nem ismert forrás került a Tényleg! birtokába: 1848 főszereplőinek facebook üzenetei! (...)
A háttérhatalom és Mohács
Ha egyszer megírja valaki a hazai áltudományos hóbortok szomorú történetét, határkőnek fogja jelölni 2013. március 14-ét, amikor a kormánytól Szaniszló Ferenc megkaphatta a „kiemelkedő újságírói tevékenység elismerésére adományozható” Táncsics Mihály díja(...)
Sumervallás és az ókori számítógép
„Hamisítás, netán gyerekes tréfa?” – teszi fel a kérdést egy 2012 novemberében született cikk, mely egy neten lelt képet mutat be, rajta egy számítógépen dolgozó sumer alakkal. Maga az ülő emberalak egy ismert Kr. e. 3. ezredi lazúrkő- és kagylóberakásbó(...)
Egyeztetés vagy zsarolás?
Érdemes felidézni Horthy Miklós kormányzó megválasztásának évfordulóján a 1920. március 1-i eseményeket, egy eddig mellőzött forrás alapján. Romsics Ignác történész az általánosan elfogadott álláspontot fogalmazta meg, mikor összefoglaló munkájában kijel(...)